Kanyaró

Régen a kanyaró Magyarországon is egyike volt a gyermekek leggyakoribb betegségeinek, de a védőoltás megjelenése után szinte teljesen eltűnt. Újbóli megjelenése mögött világszerte az oltásellenes mozgalmak erősödése áll.

Veszélyes vírus

A kanyaró kórokozója egy RNS-vírus, amely elsősorban közvetlen cseppfertőzéssel terjed, de zárt helyeken a légáram is tovasodorhatja a kórokozót tartalmazó nyálcseppecskéket, porszemeket. A vírus a légutakon, néha a szem kötőhártyáján át jut a szervezetbe, majd a hámsejtekben és a környező nyirokcsomókban sokszorosítja magát. A véráramba egyre több vírus kerül, a kórokozó elárasztja a szervezet egészét. Kezdetben csak bágyadtság, levertség, étvágytalanság, fejfájás, hőemelkedés, hurutos tünetek, hányás és hasmenés alakul ki a betegeknél, később hurutos tünetek jelentkeznek, a torok és garat vérbővé, piros színűvé válik.

Érkezik a láz is

A betegség előrehaladtával láz, köhögés, rekedtség, erős orrfolyás, kötőhártya-gyulladás jelentkezik, az érintettek elkezdik kerülni a fényt, közérzetük nagyon rossz lesz. Az ilyenkor megjelenő nyálkahártya-tünetek igen jellegzetesek: a szájban és a garaton nagy foltokban alakul ki kiütés, a kisőrlő fogak magasságában pedig ún. Koplik-folt jelenik meg. Ez egy apróbb elemekből álló, grízszerű, sárgásfehér felrakódás a nyálkahártyán. Bőrkiütés általában a 14. napon jelentkezik először a fül mögött és a halántékon, majd az arcon is. A lencsényi, gombostűfejnyi, vörös árnyalatú bőrjelenségek a duzzadt bőrből picit kiemelkednek, 2-3 nap alatt ellepik az egész testet. A kiütések helyenként összefolynak, de hagynak ép bőrszigeteket is. A jellegzetes bőrelváltozások nem viszketnek, ujjnyomásra eltűnnek, 4-5 nap után barnás árnyalatúak lesznek, majd eltűnnek. Pár hétig ugyan visszamaradhat barnás pigmentáció, de az hámlással megszűnik, a kanyaró maradandó hegesedést nem okoz. A kiütéses szakaszt végig magas láz kíséri.

Durva szövődmények

A kanyarót igazán veszélyessé a lehetséges szövődményei teszik. Ilyen lehet az agyvelőgyulladás, a gége-, légcső- és tüdőgyulladás, a hörghurut, egyéb bakteriális fertőzés. Társulhat hozzá egyebek mellett középfül-, melléküreg-gyulladás, gyomor- és bélhurut, szájgyulladás, kötőhártya-gyulladás, szívizomgyulladás. Ma is igaz, hogy az orvosok átlagosan 500 kanyarós betegből egyet elvesztenek,  a komplikációkkal járó esetek közül pedig az idegrendszert érintők egy része maradandó károsodást okoz. Emiatt fontos a kanyaró védőoltással történő megelőzése. Ellene a háromkomponensű, mumpsz és a rubeola ellen is védő MMR-oltást adják.

A kanyaró elleni oltottság azért kulcskérdés, mert a vírus ellen nincs hatékony antivirális szer, lehetőség csak a tünetek enyhítésére van. Ebből a szempontból fontos a láz- és köhögéscsillapítás, a bőséges folyadékfogyasztása, az ágynyugalom. Ha a fertőzés szövődményes, antibiotikumokra is szükség lehet.

Lektor: dr. Kádár János immunológus, infektológus, belgyógyász főorvos