Alagút-szindróma

A legismertebb ilyen probléma a carpalis alagút-szindróma, ami a kéz leggyakoribb alagútszindrómája. Ez a betegség a csuklótáji ideget, a nervus medianust (középideg) érinti, ami a hüvelyk-, a mutató-, a középső, valamint a gyűrűsujj felének érző beidegződéséért, valamint a hüvelykujj körüli izompárna mozgató beidegzéséért felelős. Az érintett ideg a csuklótájon egy csontos vályúban fut, az ujjakat mozgató inakkal együtt. Ezt a csontos vályút felülről egy szalag határolja, így válik egy zárt "alagúttá". Munkától, erőltetéstől az alagútban gyulladásos folyadék halmozódhat fel, így nőhet az alagútban a nyomás, ami leginkább a legkevésbé ellenálló ideget terheli. Ennek a nyomásfokozódásnak a következményeként alakulnak ki az idegi tünetek, például a zsibbadás és a fájdalom.

Keserves éjszakák

Az idegleszorítás miatt jelentkező panaszok eleinte csak nappal és bizonyos helyzetekben jelentkeznek, de aztán állandósulnak, és főleg éjszaka okoznak gondot. Ennek hátterében az áll, hogy az alagútban a csukló „egyenes” helyzetében a legkisebb a nyomás, azonban éjszaka huzamosabb ideig van a csuklónk hajlított vagy feszített helyzetben, aminek következtében nő az idegre helyezkedő nyomás. Emiatt a tünetek éjjel nagyobb eséllyel jelentkezhetnek, az érintettek pedig gyakran ébrednek arra, hogy ujjaikban igen kellemetlen fájdalmak, égő, szúró érzetek, zsibbadások jelentkeznek. Mivel ezek a panaszok nagyon súlyosak lehetnek, a betegek gyakran aludni is alig tudnak, emiatt akár krónikus kialvatlanság is kialakulhat náluk. Ha a problémát nem kezelik időben, az idegleszorítás már nem csak zsibbadást és fájdalmat okoz, hanem sorvadni kezdenek miatta a tenyéri izmok is. Ennek fő tünete, hogy lecsökken a kéz szorítóereje, romlik a hüvelyujj funkciója. A zsibbadástól, illetve az izomsorvadástól a kéz ügyetlenné, erőtlenné válik, gyakori a tárgyak elejtése.

Muszáj műteni

Az enyhe vagy kezdődő alagútszindrómát speciális, erre a célra tervezett sínekkel kezelik, azokkal biztosítják a csukló egyenes helyzetét, és azáltal azt, hogy a carpalis alagútban minél kisebb legyen a nyomás. Ha a probléma előrehaladottabb, már műtétre van szükség, de csak olyanra, amely egynapos sebészeti beavatkozás keretében elvégezhető. Az operáció során a kézsebész átvágja a csukló vályúját befedő szalagot, amiben a középideg fut, és ezzel eléri, hogy az ideg felszabaduljon a krónikus nyomás alól. Mindez megteremti a lehetőségét annak, hogy az ideg gyógyulása megkezdődjön. Az időben elvégzett beavatkozás után az éjszakai fájdalom néhány napon belül, a zsibbadás pedig néhány hét után elillan. A gyógyulás teljes lehet, de ha a műtétet nem végzik el időben, maradványtünetekre kell számítani (ilyen lehet a zsibbadás, a gyengébb érzésminőség, az erőtlenség és az ügyetlenség). Emiatt kell a panaszokkal mihamarabb kézsebészhez fordulni, ha ugyanis tényleg alagútszindrómáról van szó, akkor csak a megfelelő terápia – az alagútszindróma súlyosságától függően sínezés, fizikoterápiás eljárások, vagy a leggyakrabban a műtét – hozhatnak eredményt.

Lektor: dr. Hetthéssy Judit, PhD kézsebész