Parkinson-kór

A veszteség olyan komoly, hogy a betegség során az érintettek dopamintermelő idegsejtjeinek 70-80 százaléka károsodik vagy teljesen elpusztul. Nem tudni, hogy ezt a folyamatot mi indítja be, viszont az, hogy az esetek egy részénél (a betegek 3-5 százalékánál) családi halmozódást figyeltek meg, genetikai hajlamra is utal. A laikusok a remegést tartják a betegség fő tünetének, azonban ennek számtalan más oka is lehet, ezért minden esetben neurológiai vizsgálat javasolt annak eldöntésére, hogy a remegő kéz hátterében Parkinson-kór áll-e. Jellemző tünet még az akaratlagos mozgások meglassulása, az izomtónus fokozódása, az arc mimikai izmainak merevsége, a görnyedt testtartás, a beszéd megváltozása, halkká, monotonná válása. A beteg tartása annyira instabillá válik, hogy ha kibillen az egyensúlyából, képtelen korrigálni, könnyen elesik.

Hiányzik a dopamin

A kór jellegzetes tüneteit az okozza, hogy dopamin hiányában az idegsejtek közti kommunikáció megszakad, így az üzenet nem jut el zavartalanul az izmokhoz, megnehezítve ezzel a mozgás végrehajtását. Maga a betegség progresszív jellegű, az életminőség fokozatos romlását követően egy úgynevezett akinetikus (mozgásképtelen) állapot kialakulásához vezet. Ebben a stádiumban a betegek ágyban fekvők, állandó ellátást igényelnek.

Lassítható a lefolyás

Mivel a Parkinson-kór tünetei kezdetben alig észrevehetők, a legtöbb esetben a családtagok előbb figyelnek fel rá, mint maga a beteg. Ha ez megtörténik, azonnal neurológushoz kell fordulni, és tisztázni, Parkinson-kórról van-e szó. Magát a diagnózist a jellegzetes tünetek alapján, a hasonló panaszokat produkáló egyéb betegségek kizárásával állítják föl az orvosok. A vizsgálat során felmérik a beteg mentális képességeit és állapotát, izomerejét, mozgás-koordinációját, reflexeit, érzékelését, hangulatát és mentális teljesítményét. Ha igazolódik a Parkinson-kór gyanúja, a betegeknek általában a dopamin előanyagát kell szedniük, mellette pedig olyan készítményt, ami blokkolja az azt idő előtt lebontó enzimet. Létezik műtéti kezelés is, amelynél egy-egy elektródát ültetnek az agyféltekék speciális régiójába, a kulcscsont fölé pedig egy generátor kerül. Magát a kórt teljesen meggyógyítani így sem lehet, de korszerű gyógyszeres kezeléssel a tünetek csökkenthetők, a romlási folyamat jelentősen lassítható. Ilyenkor a betegek mozgáskészsége hosszú ideig fenntartható, sokáig folytathatják megszokott életvitelüket.

Lektor: dr. Vida Zsuzsanna PhD neurológus főorvos