Hipertónia (magas vérnyomás)
2020. október 09.
Magas vérnyomásról, azaz hipertóniáról akkor beszélünk, ha a vérnyomás tartósan meghaladja a 140/90 higanymilliméteres értéket.
A diagnózis felállításához az kell, hogy ez az érték nyugalmi állapotban, nem szélsőséges hőmérsékleti viszonyok között, különböző napokon végzett legalább két, de inkább három mérés átlaga legyen. Az orvosnak tisztáznia kell azt is, hogy pontosabban mi okozza a hipertóniát, elsődleges vagy másodlagos típusról van-e szó.
A betegségnek a mért érték mellett jellemzően nincsenek korai tünetei, az érintettek sokáig panaszmentesek. Egyedül olyan kisebb panaszok jelentkezhetnek, mint például a szédülés, a fejfájás és a fáradtság, a nehézlégzés, az orrvérzés, a látászavarok, a mellkasi fájdalom és az idegesség. Ezeknél komolyabb tünetet jellemzően már a több szervet is érintő szövődmények okoznak. A tartósan magas vérnyomás károsítja például a vesét, a végállapotú veselégtelenséget okozó vesebetegségek 20-25 százaléka erre vezethető vissza. Ez a folyamat ráadásul oda-vissza működik, ugyanis a vesebetegség emeli a vérnyomást.
Számtalan szövődmény
A régóta fennálló magas vérnyomás a szemnek sem tesz jót, ugyanis az ideghártya, a retina ereinek összehúzódásához vezet. Mindez a szemben ödémát, lipidlerakódást és vérzéseket okoz, hosszú távon és kezeletlenül vaksághoz is vezethet. Mivel a tartósan magas vérnyomás általánosságban is feszíti az erek falát, hatására megrepedhetnek érfalak. Ez azért veszélyes, mert a sérülés helyén egyenetlenné válik a felület, kitapadhatnak a vér alakos elemei, köztük a véralvadást előidéző vérlemezkék, illetve a vérben keringő koleszterin is, mindez pedig érszűkülethez, érelmeszesedéshez vezethet. A hipertónia növeli az infarktus és az agyvérzés rizikóját is, emeli a szívelégtelenség kockázatát.
Sok még a kérdőjel
A magas vérnyomás pontos oka az esetek többségében nem ismert, jellemzően nem áll mögötte semmilyen szervi elváltozás. Egyedül a kockázati tényezők írhatók körül, köztük az öröklött hajlam, az érelmeszesedés, a mozgásszegény életmód, a túlsúly, a koleszterinben és zsírokban gazdag étrend, a stressz és a túlzott sóbevitel, a túlzott kávé- és alkoholfogyasztás. Az esetek kisebb százalékában olyan alapbetegségek eredményezhetnek hipertóniát, mint például az idült vesebetegség, a pajzsmirigy- és mellékvesekéreg-túlműködés, az aorta veleszületett szűkülete.
Komplex kezelés
A magasvérnyomás-betegség jellemzően nem gyógyítható, de étrendi és életmódbeli változtatásokkal, valamint gyógyszeres kezeléssel jól kontrollálható, a szövődmények megelőzhetők. A vérnyomáscsökkentő gyógyszerek különböző módon hatnak: kifejthetik hatásukat közvetlenül a szívre, a verőerek hajszálerek előtti szakaszára, de hathatnak a vesékre, a víz- és sóháztartásra is. Néha elég egyetlen szer, máskor viszont kettő vagy több gyógyszer kombinációja kell ahhoz, hogy a vérnyomás jelentősen csökkenjen, elfogadható szintre álljon be. A vizelethajtók is hasznosak, mert miattuk fokozódik a só- és vízürítés, így csökken a keringő vér térfogata. Ennek következtében csökken a vérnyomás.
Lektor: dr. Szirmák Eszter kardiológus főorvos