Sérv
2021. szeptember 18.
A sérv egy gyűjtőfogalom, amit akkor használnak, ha valamilyen belső szerv – a leggyakrabban a hasi szövetek vagy bél egy kis szakasza – kitüremkedik normál anatómiai helyzetéből egy szerzett vagy veleszületett nyíláson keresztül.
Pontos típusától függően a sérv lehet például köldöksérv, lágyéksérv vagy gyomortáji sérv. A gyomortáji típus általában a köldök és a mellkas között alakul ki, míg a köldöksérv a köldökben vagy a köldök körül fordul elő. A lágyéksérvnél leggyakrabban a vékonybél, illetve hasüreget fedő zsírréteg türemkedik ki egy nyíláson keresztül.
Fájdalmas és érzékeny
Sérv általában amiatt jön létre, mert a hasfal bizonyos pontja meggyengül, a nyomás pedig az adott szervet vagy szövetet kitolja a gyenge ponton vagy nyíláson keresztül. A köldök ebből a szempontból kiemelhető, az ugyanis a hasfal eredendően gyengébb területe, bőnyerétege elvékonyodhat, a kitüremkedés annak területén jöhet létre. A sérvhajlam részben genetikai háttérrel is bírhat gyengébb kötőszövettel rendelkezőknél, emiatt halmozódhat családon belül.
Rettegett dudor
A sérv tünetei elsősorban attól függnek, hogy az a test mely területén alakul ki, de a főbb jelek minden esetben hasonlóak. Ilyen például a jellegzetes kitüremkedés vagy dudor, ami nyomásra érzékeny és fájdalmas. A panaszok köhögésnél, tüsszentésnél és nevetésnél fokozódhatnak, aminek oka az, hogy ilyenkor a nyomás erősödik. A kialakult sérvet a tünetek alapján általában könnyű diagnosztizálni, de kezdődő, kisméretű elváltozások esetén előfordul az is, hogy a gyanút megerősítendő – az az egyéb okokat kizárandó – képalkotó vizsgálatot is végeznek.
Veszélyes szövődmények
Önmagában a sérv nem jelent életveszélyt, de lehet nagyon súlyos szövődménye is. Például komoly következményekkel járhat, ha a sérv kizáródik, ilyenkor ugyanis elzáródik vagy lelassul a véráramlást, szövetelhalás alakulhat ki. Bélrészletet tartalmazó sérvek esetén ezt bélelzáródás is kíséri. Ezen helyzetek sürgős műtéti indikációt jelentenek.
Ha van rá mód, akkor magát a sérvet laparoszkópos műtéttel kezelik – ezt a módszert főleg lágyéksérveknél alkalmazzák –, amelynek során műanyag hálóval erősítik meg az elgyengült hasfalat. Ennek az eljárásnak nagy előnye, hogy a betegek gyorsabban felépülnek, a műtét utáni időszak sem annyira fájdalmas. Hasfali sérveknél vagy nagyméretű sérvkapunál már jellemzően nyitott műtétet végeznek. Ilyenkor is gyakran alkalmaznak a hasfal megerősítésére műanyag hálót, amelynek szükségességéről a sebész mindig esetileg hoz döntést.
Lektor: Harasta Edit gasztroenterológus, sebész főorvos
