Malária

A malária az egyik legsúlyosabb fertőző betegség, amelynek kórokozója egy egysejtű parazita (úgynevezett plazmódium). Ennek négy fő típusa eltérő súlyosságú megbetegedést okoz. Az embert a szúnyog fertőzi meg vérszíváskor a malária plazmódiumával, bennünk a kórokozó ivartalan szaporodása zajlik, mi vagyunk a kórokozó köztes gazdája. A plazmódium néhány alakzata a vérünkben női és hím ivarsejtekké fejlődik, majd újabb szúnyogcsípéssel jut vissza a szúnyogba. A malária gazdaállata tehát a szúnyog, abban megy végbe a plazmódium ivaros szaporodása. Az utód sporozoiták (spórás véglények) a szúnyog nyálmirigyébe vándorolnak, és újabb vérszíváskor másik embert fertőznek meg.

Kegyetlen hidegrázás

A malária lappangási ideje 1-2 hét. A betegséget heves hidegrázással, izomfájdalommal, jellegzetes hátfájással, gyengeséggel és fejfájással jár, hasi fájdalom, hányás és hasmenés kíséri. A hidegrázást magas, 40 fokot is elérő láz követi, amely néhány óra múlva bő izzadással oldódik. Ezután a beteg 48 vagy 72 órás időtartamra lázmentes lesz, majd ismét felszökik a láz. A malária régies neve, a váltóláz erre az ismétlődő lázas rohamra utal. Kezeletlen esetben a malária legsúlyosabb formája agyi szövődményeket, görcsöket és veseelégtelenséget is okozhat, gyakran összeomlik a keringés. Ez jellemző az úgynevezett trópusi maláriára. A betegség a csecsemőkre, várandós nőkre, immunhiányos betegekre és idősekre a legveszélyesebb.

Készülni a megelőzésre

A maláriával fertőzött országba indulóknak érdemes idejekorán felkeresniük olyan orvost, aki jártas a trópusi medicinában. A betegség ellen vényköteles gyógyszerekkel lehet védekezni, de régiókként, országonként változhatnak az előírások, hogy mit ajánlott szedni. A gyógyszeres védekezést általában az indulás előtti héten kell elkezdeni, a kint tartózkodás alatt folytatni kell, és egy ideig még a hazatérés után is. A gyógyszerszedése ideje az eltöltött idő hosszától és a pontos tartózkodási helytől is függ. Vannak olyan országok is, ahol a malária kockázata olyan csekély (a rizikó adott államon belül is változhat), hogy szinte elegendő lehet a szúnyogriasztó használata. A kockázat függ még a tengerszint feletti magasságtól, az évszaktól és időjárási viszonyoktól is.

A malária elleni védekezés egyszerű, azonban igen hatékony módja a szúnyogriasztó használata, a hosszú ingujj, a bokát is fedő nadrág, illetve az, hogy a szürkületi, hajnali órákban nem tartózkodunk a szabadban. Hasznos, ha éjszakára szúnyoghálót helyezünk az ágy fölé. Aki maláriával fertőzött területről hazatérve rövidesen belázasodik, annál ki kell zárni a malária lehetőségét. Ez érvényes a hazatérés után hónapokkal későbbre is. Mivel a malária megelőzésére szedett gyógyszer sem nyújt teljes biztonságot, az esetleges tünetekre ilyenkor is figyelni kell.

Ellenszer az Újvilágból

A malária gyógyszerét csak a 17. századtól ismerik, de a betegség története a civilizáció előtti időkre nyúlik vissza (az indiai Védákban már az időszámításunk előtt a lázak királyának hívták ezt a betegséget). Mielőtt felismerték hogy ezek ugyanazok a kórképek, Európában sokféle néven nevezték a maláriát: hívták mocsárláznak, korzikai láznak, a harmad-, vagy negyednapos láznak, római láznak.

A betegség gyógyszerét Amerika felfedezése után találták meg az Újvilágban: ott az Andokban őshonos kinafa kérgéből készült főzettel sikerült először meggyógyítaniuk a maláriát. Az ellenszer spanyol közvetítéssel került Peruból Európába, ahol telepíteni is elkezdték. Kontinensünkön szép legenda is megemlékezik Chinchon grófné csodálatos fáiról (őt a fa kérge mentette meg, Linné is az ő története miatt adta a Cinchona nevet a kinafának 1742-ben).

A fa kérgének hatóanyaga a kinin, amit két francia gyógyszerész azonosított 2 évszázaddal ezelőtt, 1820-ban. A kinafa jelentőségét mutatja, hogy az európaiak hódítása a trópusokon a kinin és a tűzfegyverek segítségével zajlott: egy olasz orvos a kinakéreg felfedezését a puskaporéhoz hasonlította a 18. század legelején. A gyarmatokon, például Indiában, Jáván és Afrika számos régiójában – a megsokszorozódott kereslet kielégítésére – kinafa ültetvényeket is létrehoztak a 19. század közepétől, és a kérget Európában dolgozták fel kininné angol, francia, német és holland gyárakban.

Verseny a fertőzéssel

A 2. világháború alatt kezdtek el mesterséges maláriagyógyszereket használni, ma is számos ilyen készítményt alkalmazunk. Sajnos a plazmódium nagyon leleményes, és folyamatosan jelennek meg olyan változatai, amelyek a gyógyszereknek jobban ellenállnak. A kinin, mint aranytartalék ma is használatos a gyógyításban, ezt ma is a kínafa kérgéből nyerik ki, mert mesterséges előállítása drágább. A szintetikus „kininpótlók” fejlesztése versenyfutásban van a kialakuló rezisztenciával. Újabban a szúnyog biológiai ellenségeivel próbálkoznak kiiktatni a maláriát terjesztő vérszívókat. Sok évtizedes kutatás és próbálkozás eredménye, hogy az elmúlt években már biztató eredményeket mutatott a malária ellen kifejlesztett vakcina is. Bill és Melinda Gates alapítványa hatalmas kitartással támogatja a malária felszámolását.

Lektor: dr. Kiss Árpád gyógyszerész