Látási hallucináció - létezik?
3 perc olvasás - 2020. november 12.
2020. október 15.
Akkor beszélünk epilepsziáról, ha az agyi idegsejtekben átmeneti működészavar, túlműködés alakul ki. A fokozott, kóros elektromos kisülések változatos tüneteket, tudatzavart, zavartságot, izomgörcsöket, vizelet- és széklettartási képtelenséget okoznak.
Az epilepszia legismertebb formája az ún. grand mal, vagy GM-roham, amelynél az érintett elveszti eszméletét, összecsuklik, majd izmai testszerte rángani kezdenek. A roham után a beteg lassan visszanyeri tudatát, de a történtekre nem emlékszik, zavartnak tűnik. Megesik, hogy az epilepsziás rohamok során a beteg elharapja a nyelvét vagy bevizel. Az eszméletvesztés és elesés kapcsán a beteg sérülést, akár koponyatraumát is szenvedhet.
Az epilepsziás rohamnak más, enyhébb formái is léteznek, előfordul például, hogy csak néhány másodperces „elbambulásból” áll a roham, amelynek során a beteg elveszíti a környezetével való kapcsolatot. Más esetekben automatikus mozgások jelentkeznek (például a ruha gyűrögetése, csámcsogás, nyeldeklés), de kialakulhatnak hallási vagy vizuális hallucinációk is.
Ködbe vesznek az okok
Az epilepszia oka általában nem ismert, de azt lehet tudni, hogy rizikóját mindenképpen növelik bizonyos agyi károsodások. Ilyet okozhatnak például agyi sérülések, agyi infarktus, magas lázzal járó állapotok. Emelhetik a kockázatot egyes fertőzések is. A gyerekkori epilepszia hátterében gyakran genetikai rendellenesség áll, de megesik az is, hogy a magzati életben, illetve a szülés folyamán elszenvedett oxigénhiány eredményez epilepsziát.
Epilepsziás roham bárkinél kialakulhat láz, alkohol és drogelvonás, bizonyos gyógyszerek hirtelen elhagyása, különböző anyagcserezavarok következtében. Ezek az ún. alkalmi rohamok, amennyiben egyszer fordulnak elő, nem merítik ki az epilepszia betegség diagnózisát. Epilepsziabetegségről akkor beszélünk, ha a betegnek legalább két rohama volt.
Az epilepszia diagnózisának felállításához mindig szükséges a kórelőzmény ismerete. A fizikális vizsgálaton túl kell EEG-vizsgálat, szükség szerint alvásmegvonásos EEG vagy EEG monitorozás is, kellhetnek egyéb képalkotó vizsgálatok is.
Kiiktatott rohamok
Az epilepsziás betegeknél fontos a szakorvosi gondozás, a folyamatos állapotkövetés. Az első roham után általában nem állítanak be terápiát, ilyenkor a kiváltó ok (például alkoholfogyasztás, alvásmegvonás) kerülését javasolják. Ha azonban a vizsgálatok a roham hátterében EEG elváltozást vagy szerkezeti agyi károsodást igazolnak, akkor az első roham után is szükséges a gyógyszeres terápia.
Az epilepsziabetegek közel kétharmada gyógyszeresen jól kezelhető, rohammentessé tehető. A fennmaradó egyharmad esetében több gyógyszer kombinációja szükséges. Bizonyos esetekben műtéti beavatkozásra is szükség lehet, ilyenkor a műtétet megelőző vizsgálatok segítségével pontosan lokalizálják a rohamokért felelős agyterületet, és ezeket mikrosebészi eljárással eltávolítják. Létezik olyan műtéti megoldás is, amelynek során az agyba elektródákat ültetnek, és azok jelentenek ideiglenes, illetve végleges megoldást. Mivel ma már sokféle kezelési mód elérhető, az epilepsziabetegség az esetek jelentős részében jól kezelhető, a beteg rohammentessé tehető.
Belépést követőn 6 hónapig nem kell újra bejelentkezned. Bármikor törölheted a fiókod.