A Manchester Egyetem tudósai több mint 50 olyan felnőttel beszélgettek, akik hosszútávú mentális problémákkal küzdenek. A fő kérdés az volt, hogy milyen szerepet játszanak házi kedvenceik a társasági életükben. A résztvevők hatvan százaléka állította, hogy kedvenceik központi szerepet töltenek be társasági életükben: fontosabbak, mint a család, a barátok és a különféle szabadidős tevékenységek. További 20 százalék arról számolt be, hogy számukra az állat a második helyen áll. Sokan arról is beszámoltak, hogy az állat állandó fizikai közelsége azonnali megnyugvást hoz, illetve a kellemetlen tünetekről, a hallucinációkról, az öngyilkos gondolatokról is segítenek elvonni a figyelmüket. A szakemberek szerint a házi kedvencek rendkívül fontos szerepet játszanak abban, hogy a mentális betegséggel küzdő páciens nem hagyja el teljesen magát, és nem süllyed teljes apátiába.   

A gyerekekre is jó hatással vannak az állatok 

Több vizsgálat is igazolta, hogy azok a babák, akik már születésüktől kezdve érintkeznek rendszeresen háziállatokkal, különösen kutyával, sokkal kevésbé lesznek betegek és allergiásak, mint azok a kicsik, akiknek nincs házikedvencük.Sok szülő kisgyermek születésekor már előre megszabadul az állataitól, mert úgy gondolja, hogy az állati szőr az első számú allergén. Rosszul teszi! Az állati szőrök nem olyan erős allergének és nem is váltanak ki allergiát olyan sok esetben, mint például a növényi pollenek vagy egyes élelmiszerek. Amerikában végzett kutatások szerint a kutyás családokban felnövő gyerekek egyéves korukra olyan védettséget szereznek, hogy később sem lesznek allergiásak semmire. Egy francia tanulmány szerint azok az asztmás betegek, akik gyermekkorukban valamilyen állatot tartottak, sokkal ritkábban voltak érzékenyek az állati szőrökre. Ennek az lehet az oka, hogy ha az emberi immunrendszer korai fejlődési szakaszában kapcsolatba kerül a potenciális allergénnel, jelen esetben az állati szőrrel, akkor védettséget szerez ellene, és később már nem alakul ki nála allergia. A nemrég végzett, közel 400 gyerek részvételével készült tanulmány arra az eredményre jutott, hogy azok a babák, akik életük első évében kutyával vagy macskával éltek egy lakásban, több mint 30 százalékkal voltak egészségesebbek első évük folyamán, mint azok, akik nem tartottak otthon háziállatot. A kutyákkal élő babák esetében 44 százalékkal kisebb eséllyel alakult ki fülfertőzés, és 29 százalékkal kevesebb esetben szorultak antibiotikus kezelésre, mint háziállat nélkül élő társaik. Az is kiderült, hogy a macskáknak nem volt olyan erőteljes a hatásuk a gyerekek egészségi állapota szempontjából, mint a kutyákkal való közvetlen érintkezésnek. Az első életévük során a vizsgált gyerekek 72 százalékánál jelentkezett láz, 40 százalékuknál alakult ki fülfertőzés, 97 százalék számolt be orrfolyásról, az esetek 84 százalékában jelentettek köhögést, és 32 százalékban számoltak be tüsszögésről. A tanulmányból az is kiderült, hogy az esetek körülbelül felénél alkalmaztak antibiotikumos kezelést a gyerekek első éve során.  Eleinte a felmérésben részt vevő gyerekek 62 százaléka élt egy háztartásban kutyával, míg 34 százalék macskát tartott a lakásban, azonban a tanulmány 11. hónapjára a szülők közel kétharmada megvált a kutyától, és a családok csaknem háromnegyede döntött úgy, hogy búcsút mond a macskának a kisgyerek érdekében.

Testileg és lelkileg is fittebbek az állattartók 

Kutatások szerint a kutyák napi mozgásigényének köszönhetően a gazdáik többet és gyorsabban sétálnak, valamint jóval hajlamosabbak a rendszeres testmozgással együtt járó aktív életmódra. Egy több, mint 1011 felnőtt megkérdezésével készített felmérésből, amely az állateledeleket gyártó Mars Petcare vállalat megbízásából készült, kiderült, hogy a kutyatulajdonosok rendszeres heti sétáinak mintegy kétharmadát a kutyáiknak köszönhetik. A gyermekes és állattartó emberek egynegyede rendszeresen látogatja a parkokat és egyéb szabadtéri helyszíneket a kutyáik miatt, hiszen velük naponta menni kell, bármilyen is az időjárás, vagy egyéb körülmény. Sandra McCune szakember szerint a négylábúakkal közös séta nemcsak fizikálisan tesz jót, hanem egyúttal erősíti a társadalmi és a közösségi kapcsolatokat is. Amikor ugyanis az emberek a kutyájukkal indulnak útra, akkor nagyobb valószínűséggel elegyednek párbeszédbe másokkal. A felmérés eredményei szerint a 65 éves, vagy annál idősebb kutyatulajdonosok mintegy 44 százalékának biztosít rendszeres heti testmozgást a kutyasétáltatás. Edzőpartnerekként pedig a kutyák olyan energiát, lelkesedést és támogatást adnak az embernek, amely alapvető fontosságú az aktív testmozgáshoz.