Fülzúgás

Fülzúgásról akkor beszélünk, ha olyan hangot hallunk, ami nem kívülről jön, hanem a fejünkben akaratlanul keletkezik. Az ilyen jellegű hangélményt fülcsengésként is emlegetik, de soha nem önálló betegség. Jelentkezése többféle okra is visszavezethető lehet, de alapvetően két formáját különböztetjük meg: az egyik az objektív, a másik a szubjektív fülzúgás. Előbbi esetben a beteg olyan hangot hall, amit a vizsgálat során az orvos is érzékel. Ilyenkor például a nyaki erekben kialakult érszűkület, érdaganat, a szájpad vagy a dobüregi izmok görcsös összehúzódása áll a háttérben, de lehet szó a rágóízület megbetegedéséről is.

Ha csak a beteg hallja

A szubjektív fülzúgást már csak a beteg hallja, oka lehet bonyolult, de akár egészen banális is. Az egyszerűbb okok közül a fülzsírdugót, fülgyulladást és a fülkürthurutot lehet kiemelni, amelyekhez esetenként láz és fülfájás is társul. A bonyolultabb okok közé a halláscsökkenést okozó csontosodási zavarok, koponya- és agysérülések, idegrendszeri betegségek, anyagcserezavarok, szív- és érrendszeri gondok miatt kialakuló problémák tartoznak. Állhat a szubjektív fülcsengés hátterében akár gyógyszer-mellékhatás, nyakcsigolya-elváltozás, mozgásszervi probléma és pszichiátriai betegség is. A koncertek, zajos helyek felkeresését követő fülzúgás előbbiekkel ellentétben jellemzően nem tartós, általában magától megszűnik. Tartós hatás csak akkor alakul ki, ha a zajártalom gyakran ismétlődik.

Az okot kezelni

A fülzúgást a felnőttek nagy százaléka megtapasztalja, általában csak átmeneti jelleggel. Sok esetben nincs is szükség különleges kezelésre. Amennyiben egyéb panasz, például láz, halláscsökkenés, szédülés is társul hozzá, ajánlott sürgősen orvoshoz fordulni. Persze tartós fülcsengésnél egyéb esetekben is fontos a kivizsgálás. Mivel a fülzúgás sok betegségnek lehet kísérőjelensége, a beteget sokszor nem csak fül-orr-gégész nézni meg, hanem például neurológus, kardiológus, reumatológus és belgyógyász is. A panasz kezelése mindig a kiváltó októl függően kezdődik meg. Például ha fülzsírdugó áll a háttérben, akkor azt távolítják el, ha egyéb betegség, akkor arra szabják a terápiát. Ha az okot nem tudják föltárni, specifikus gyógyszeres terápia nem áll rendelkezésre, de a speciális terápiákkal (például az úgynevezett tinnitus retraining terápiával), pszichoterápiával, esetleg a fülzúgást elfedő zajgenerátorok alkalmazásával lehet sikereket elérni.

Lektor: dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész szakorvos