Mit hozott nekünk a járvány?
5 perc olvasás - 2022. június 01.
Az elmúlt két évünket alapvetően árnyékolta be a koronavírus-járvány; az életünk időnként a feje tetejére állt, majd többé-kevésbé visszabillent. A pandémia által olyan tanulságokra ébredt rá a világ, ami további globális lépéseket helyez kilátásba – a közös jövőnk érdekében. Falus András immunológus professzorral beszélgettünk.
A járványból komoly tapasztalatokat gyűjtött csaknem minden fejlett ország, rengeteg helyen eszméltek rá, hogy a közegészségügyi rendszer hiányosságokkal teli. „Ezeket a kihívásokat csakis globálisan lehet kezelni. Fontos például a járványok időben történő felismerése, a fertőzések mihamarabbi diagnózisa, a kontaktkutatás, az ellátási utak modernizálása, gyorsítása. Ezek a világ minden pontján kívánnivalót hagynak maguk után” – mondja a professzor.
Veszélyes térnyerés
A járvány még jobban felszínre hozta a klímaválság témáját és a zoonózisok, vagyis az olyan fertőző betegségek kérdéskörét, amelyek állatról terjednek át emberre. Ma már komolyabban veszik azokat a kutatókat, akik ezen veszélyekre hívják fel a figyelmet. „A klímaváltozás miatt a különböző mikroorganizmusok, így a baktériumok és vírusok az Egyenlítőtől egyre északabbra, illetve a déli féltekén egyre délebbre találnak optimális környezetet, erre a mozgásra pedig fel kell készülni. Ehhez egységes döntési stratégiákra, közös kommunikációra van szükség, nem szabad hagyni, hogy az emberek elveszítsék a tudományba vetett bizodalmukat. Számolni kell az emberek által terjesztett fertőzésekkel is, hiszen a fejlett országok lakossága a turizmus révén, a kikapcsolódás miatt kel útra, a fejletleneké pedig a háborúk, az éhezés és a vízhiány miatt. Tisztában kell lenni annak veszélyével, hogy az ember táplálékszerzés céljából egyre inkább bemerészkedik olyan területekre – őserdőkbe, barlangokba –, ahol olyan állatok élnek, amelyek korábban nem ismert fertőzéseket terjeszthetnek. Ezek is mind globális kérdések, közösen kell megoldást találni rájuk” – emeli ki Falus professzor.
Az információ érték
A 28 hónapja útjára indult pandémia a világ országaiban tudatosította a járványügyi információk átadásának fontosságát is. Hatalmas hiba volt például, hogy a járvány indulásakor Kína sokáig hallgatott. A gyorsaság fontosságát az is mutatja, hogy az omikron variáns – amelyet tavaly novemberben fedeztek föl Dél-Afrikában – még az azonnali reakció ellenére is szinte heteken belül elterjedt. „A másik fontos információ az oktatást és a tudományos kommunikációt érinti. A kutatási eredmények az internet révén korábban is hamar eljutottak a kutatókhoz, ezzel tehát nem volt probléma, most viszont sok cikk megjelenhetett úgy is, hogy közzététele idején még nem volt átfogó szakmai bírálata. Az ilyen tanulmányok megjelentetéséről csak egy szűkebb fórum dönt, aminek előnye és hátránya is van. Megjelenhetnek például a tudományos álhírek, ugyanakkor hamar napvilágra kerülhetnek értékes új eredmények is. Emiatt vált fontosabbá az edukáció, hogy a fals információk, amelyeket később már nehéz cáfolni, ne kapjanak pillanatok alatt szárnyra.”
Fókuszban a higiénia
A világ ma már többet tud a maszkhasználat fontosságáról, ami a jövőben akár az influenzajárványokat is visszafoghatja, az emberek jobban figyelnek a higiéniai szabályokra is. Nagy tanulsága volt a járványnak az is, hogy a személyes találkozásokat sokszor felválthatja az online vagy telefonos kapcsolattartás. Ez akár a rendelőkre is vonatkozhat, mert ugyan az elmúlt két évben ennek a megoldásnak az elterjedését a kényszer szülte, de sok esetben – például egy receptfelírás miatt – elég lehet a telemedicina is. Felértékelődött az oltások szerepe is, egyértelművé vált, mekkora szerepet játszanak a védekezésben, kivédhetik a súlyos orvosi komplikációkat.
A vírus is szelídül
A pandémia legyőzését nemcsak az óvintézkedésekre való odafigyelés segítheti, hanem az is, hogy a komoly megbetegedések a vírusoknak sem állnak érdekében. „A vírusoknak evolúciós értelemben az a jó, ha nem okoznak súlyos betegséget, hiszen úgy könnyebben tudnak terjedni. Emiatt várjuk azt, hogy a Covid is egy időszakos, kezelhető betegséggé szelídül. Az omikron például már kevésbé érinti az alsó légutakat, kisebb eséllyel okoz tüdőgyulladást. Úgy tűnik, az általa okozott betegség legtöbbször inkább torokfájás és nátha” – mondja a professzor. Azzal ugyanakkor számolni kell, hogy a fertőzés után esetleg kialakuló poszt-Covid-betegségre a világon mindenhol fel kell készülniük az orvosoknak.
