Versenyjogi szabályzat

A Patika Management Kft. VERSENYJOGI SZABÁLYZATA

KIVONAT

HATÁLYOS: 2019. január 1. napjától

I. PREAMBULUM

 1. Jelen szabályzat célja, hogy felhívja a Hungaropharma Zrt. vállalkozáscsoportjába tartozó Patika Management Kft. vezetőinek, dolgozóinak, megbízottainak, más közreműködőinek a figyelmét a versenyjogi szabályok fontosságára, valamint iránymutatást nyújtson azok betartásának irányaira, és olyan kiindulópontot jelentsen, aminek segítségével a leginkább szabálykövető magatartásra ösztönözhetőek a társaság vezetői, munkatársai döntéshozatali és napi munkavégzési folyamataik során.

2. A szabályzat részletes változata kizárólag belső használatra készült az 1. pontban meghatározott célok elérése érdekében.

3. Jelen kivonat külső használatra készült és nyilvánosan is elérhető a Patika Management Kft. honlapján, minden üzleti partner, külső harmadik személy számára könnyen hozzáférhető formában.

 

II. A SZABÁLYZAT HATÁLYA

 1. Jelen szabályzat megismerésére és betartására köteles minden, a Patika Management Kft. alkalmazásában, megbízásában álló vezető, munkavállaló, egyéb közreműködő.

2. Jelen szabályzat a magyar és az uniós versenyjog alapján lefedett versenyjogi „tényállásokat” foglalja magában, általános, valamint egyes esetekre speciális rendelkezéseket is tartalmazva. A szabályzat kiemeli a hatóság eljárási jogosítványait, és az ahhoz kapcsolódó, elvárt magatartásokat.

3. Jelen szabályzatot a közzétételétől számított első munkanaptól kell alkalmazni. A szabályok és a gyakorlat felülvizsgálata időről időre, rendszeresen megtörténik.

 

III. ÁLTALÁNOS TEENDŐK

1. A Patika Management Kft. vezetői, munkatársai, megbízottai, közreműködői az alábbiakra kötelesek:

a) Ismerni kell a versenyjogi „tényállásokat”, azok főbb jellemzőit annak érdekében, hogy azok a lehető legrövidebb idő alatt felismerhetőek legyenek.

b) Ismerni kell a szabályok révén beazonosítható kockázatos területeket, magatartásokat és a versenyjog megsértésének felismerhető jegyeit.

c) Folyamatosan figyelemmel kell lenni a versenyjogi kockázatok felbukkanásának lehetőségére, ideértve új üzletág indításával összefüggésben azonosítható esetleges versenyjogi kockázatokat is.

d) Tudatosnak kell lenni és fel kell ismerni a jogsértés kockázatával járó helyzeteket

e) A felmerülő és/vagy azonosított versenyjogsértés kockázatát haladéktalanul jelezni kell a hivatali felettesnek vagy kapcsolattartónak.

f) A visszajelzésig fel kell függeszteni a magatartást.

g) A visszajelzés tartalmának függvényében kell a továbbiakban cselekedni.

e) Utólag is elemezni és értékelni kell a helyzetet, kiemelten az érintett üzleti cselekvést.

IV. FOGALMAK

 

a) versenytörvény: a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény, amely tartalmazza a magyar versenyszabályokat, beleértve az anyagi és eljárási szabályokat is (rövidítése: Tpvt.)

b) magyar jogszabályok: a versenytörvény mellett léteznek olyan törvények, amelyek a versenyszabályok bizonyos piacra történő speciális rendelkezéseit tartalmazzák, illetve azok a kormányrendeletek, amelyek ún. csoportmentességi feltételrendszert tartalmaznak, melyek teljesülése esetén az adott megállapodások bizonyos időre mentesülnek a tilalom alól, mindezek összefoglaló csoportját illetjük ezzel a kifejezéssel

c) joggyakorlat: a versenyhatóság, illetve a bíróságok által egyes versenyfelügyeleti ügyekben hozott döntések, amelyek versenyjogi szempontból tartalmi megállapításokat tartalmaznak, ezzel is segítve a jogértelmezést és a joggyakorlat változását

d) uniós szabályozás: az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés (EUMSZ) 101. és 102. cikke, az előbbi a versenykorlátozó megállapodás tilalmáról szóló szabályokat, utóbbi az erőfölénnyel való visszaélésre vonatkozó alapvető szabályokat fogalmazza meg

e) másodlagos uniós szabályok: az EUMSZ cikkein túl léteznek olyan, uniós szervek által alkotott másodlagos jogforrások, amelyek tartalmi, valamint eljárási szabályokat tartalmaznak (az egyik kiemelten fontos rendelet: 1/2003/EK rendelet a szerződés 81. és 82.¹ cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról)

1: A Római Szerződésben a versenyjogi „tényállások” ezen cikkszámok (81. és 82.) alatt szerepeltek. Az EUMSZ újraszámozást hozott: 101. és 102. cikkek tartalmilag azonosak a RSZ említett cikkeivel.

f) GVH: Gazdasági Versenyhivatal, a versenyszabályok – beleértve a versenyjogi fogyasztóvédelemmel kapcsolatos szabályokat is – kikényszerítésére létrehozott hatóság, a magyar versenyhatóság

g) vizsgáló: a GVH azon munkatársa, aki a versenyfelügyeleti eljárás első szakaszában, a tényfeltárásban közreműködik, ő végzi a meghallgatást, részt vesz az értesítés nélküli helyszíni szemlén stb.

h) Versenytanács: a GVH döntéshozatali szerve

i) versenyfelügyeleti eljárás: a versenyhatóság által lefolytatott speciális közigazgatási eljárás, amelynek első szakaszában a tényfeltárás, bizonyítás valósul meg (vizsgálati szak), és amelynek második (döntéshozatali) szakaszában az eljárás alá vont vállalkozásokkal/más piaci szereplőkkel szemben hozott döntés közigazgatási határozati formát ölt

j) Európai Bizottság Verseny Főigazgatóság: az uniós szabályok kikényszerítésére létrehozott európai hatóság (a GVH európai uniós megfelelője, az európai versenyhatóság)

k) kartell: a versenykorlátozó megállapodások egy szűk csoportja, horizontális megállapodások, amelyeket versenytárs vállalkozások hoznak létre

l) fúzió: vállalatok, vállalatrészek közötti összefonódás, vállalati tranzakció

m) értesítés nélküli helyszíni szemle, avagy hajnali/váratlan rajtaütés: a versenyhatóság eljárási jogosítványa, amellyel versenykorlátozó megállapodás tilalmába ütköző feltételezett magatartás vagy erőfölénnyel való visszaélés tényállásába ütköző feltételezett magatartás, illetve összefonódás-bejelentés vizsgálata esetén élhet a hatóság. Ez esetben a versenyfelügyeleti eljárás első eljárási cselekménye az értesítés nélküli helyszíni szemle. Ennek során a GVH vizsgálói – akik a vállalkozásnál megjelenő hatósági képviselők –, jogosultak az iratokba betekinteni, másolatot készíteni, beleértve az informatikai adatállományt is, jogosultak a helyiségekbe belépni, azokat átkutatni, a helyszínen tanúkat meghallgatni, nyilatkoztatni

n) GVH döntések/versenytanácsi határozatok: olyan közigazgatási határozatok, amelyek az adott eljárásban hozott GVH döntést tartalmazzák, nyilvánosak, és sok más dokumentum, tájékoztató anyag mellett megtalálhatóak a GVH honlapján: gvh.hu. A GVH döntésével szemben jogorvoslati lehetőség rendelkezésre áll.

 

V. VERSENYJOGI TÉNYÁLLÁSOK

A magyar versenytörvény, valamint az EUMSZ tartalmazza az alapvető versenyjogi szabályokat, amelyek betartása minden érintett kötelezettsége.

1) Megállapodások

1.1. A szabályozás kiindulópontja, hogy tilos a versenytársak közötti olyan megállapodás, amely a versenyben rejlő kockázatok kiküszöbölésére vagy csökkentésére irányul vagy ilyen hatású, hiszen az a feltételezés, hogy a piaci szereplők egymás stratégiai megfontolásait, döntéseit nem ismerhetik, sajátjukat pedig önállóan, másoktól függetlenül kell, hogy meghozzák.

1.2. A magatartást két vagy több, egymástól független vállalkozás valósíthatja meg, így az egyetlen gazdasági egységként értelmezhető vállalatcsoport tagjainak egymás közötti megállapodásai nem minősülnek versenykorlátozóak (így anya- és leányvállalat, megbízó és ügynök nem esnek e tilalom alá).

1.3. A Patika Management Kft. vezetőinek, munkavállalóinak, megbízottainak, közreműködőinek (alvállalkozóinak) kötelessége elkerülni minden olyan kockázatos helyzetet, amely versenykorlátozó megállapodás lehetőségével fenyeget.

A) A versenykorlátozás tilalma megsértésének legjellemzőbb esetei:

a) Az árrögzítés

Hogyan kerülhető el, hogy gyanúba keveredjünk?

1. Az árakra, azok kialakítására vonatkozó döntések önálló, másoktól független döntések legyenek.

2. Az árak kialakításának folyamata olyan belső, üzleti és önálló döntés, amely ugyan minden, a Patika Management Kft. számára nyilvánosan elérhető információkat és adatokat is figyelembe vehet, többek között a versenytársak független döntése alapján nyilvánosságra hozott adataikat is, azonban ezeket kifürkészni vagy egyeztetni nem jogszerű. Ezen információk beszerzése nem történhet sem közvetlenül az érintett versenytársak megkeresése útján, sem közvetetten a versenytársak döntéseinek kifürkészésével.

3. Lehetnek olyan körülmények, amelyek azonos módon befolyásolják a piac szereplőinek árazási stratégiáját, de azoknak is egymástól független döntéseknek kell lenniük, összehangolásra vagy egyeztetésre jogszerűen nincs lehetőség.

4. Nem folytatható a versenytársakkal (így azok munkavállalóival sem) olyan egyeztetés, illetve nem köthető olyan megállapodás sem, amely az alkalmazott árak meghatározására, vagy az árak kialakításának mechanizmusára vonatkozik, beleértve az árengedményeket, árváltozásokat vagy az árképzés során alkalmazott módszereket.

5. Nem lehet részt venni versenytársakkal folytatott olyan tárgyalásokon (beleértve a szakmai szövetség berkein belül folytatott szakmai munkát is), amelyek során (ajánlott) árak vagy árelemek, árazási stratégiák (pl. árengedmények, akciók) kerülnek megvitatásra.

6. Nem lehet megegyezni versenytársakkal vagy szakmai szövetséggel árakra vonatkozó információcsere folytatásában, továbbá ajánlott árak mértékében.

7. Nem lehet előzetesen jelezni az árak változását a versenytársak felé.

 

B) A piacfelosztás

Hogyan kerülhető el, hogy gyanúba keveredjünk?

1. Azonosítani kell azt az esetleges helyzetet, aminek végkifejlete piacfelosztás lehet, és egyrészt fel kell függeszteni a további tárgyalásokat, másrészt semmiképpen ne kössünk olyan megállapodást, aminek eredményeként felosztott piac alakulhat ki.

2. Minden esetben, amikor annak kockázata fennállhat, hogy ilyen típusú megállapodás van előkészületben, a belső eljárásrend szerinti előzetes egyeztetést le kell folytatni annak érdekében, hogy a versenytárssal kötendő megállapodás megfelel-e a versenyjogi előírásoknak, ugyanis érvényesen nem köthető olyan megállapodás, amely a piac bármely formában (termékkör, időszak, földrajzi terület) történő felosztására, vagy ügyfelek meghatározott körének valamely termék, szolgáltatásnyújtásából való kizárására irányul. Ha versenyjogi eljárás és szankció nem is következik be, a polgári jog szabályai szerint a jogszabályba ütköző szerződéses kikötés semmis.

 

c) A versenyeztetéssel/tenderekkel kapcsolatos, versenytársak közötti összejátszás

Hogyan kerülhető el, hogy gyanúba keveredjünk?

1. Az ajánlattételre vonatkozó döntések a versenytársaktól függetlenül kerüljenek meghozatalra. A Patika Management Kft. saját maga vagy másoktól független megbízottja/szakértője önállón állítsa össze és készítse el a pályázati anyagot.

2. Amennyiben a Patika Management Kft. (bármely okból) más, tőle független vállalkozásokkal konzorciumban kíván részt venni egy pályázaton/tenderen, ezt alaposan mérlegelje és vegye figyelembe, hogy az együttműködés közgazdaságilag indokolt-e. Ha igen, akkor a konzorciális együttműködés és az ezzel kapcsolatos információcsere minimális legyen és kizárólag egy, az adott eljárásra vonatkozzon, és előzetesen mindig történjen belső egyeztetés, hogy a konzorcium létrehozatala nem minősül-e versenykorlátozónak.

3. Nem osztható meg előzetesen sem a versenytársakkal, sem a szakmai érdekvédelmi szövetséggel, hogy a Patika Management Kft. élni kíván-e az ajánlatadás lehetőségével. Nem osztható meg továbbá a kiíró által megbízott szakértőn keresztül vagy a tender sikerében érdekelt politikai vagy vállalati döntéshozón keresztül sem olyan információ a versenytársakkal, ami a pályázati felhívásban megfogalmazottak teljesítésére vagy nem teljesítésére vonatkozik.

4. Nem vitatható meg a versenytársakkal – azokkal sem, akikkel a Patika Management Kft. egyébiránt szerződéses kapcsolatban áll –, hogy milyen tartalmú ajánlatot kíván tenni.

5. Tilos olyan módon megállapodni vagy összehangoltan úgy viselkedni, amely magatartás a tenderek előzetes felosztását eredményezheti. A tenderek előzetesen történő egymás közötti felosztását jelentheti például, hogy mely tenderre melyik piaci szereplő ad (érvényes/érvénytelen) ajánlatot, vagy ki nyújtja be a legkedvezőbb/legkedvezőtlenebb ajánlatot, vagy ki mely tenderen lesz a másik vállalkozás közreműködője.

 

d) Az információcsere

Hogyan kerülhető el, hogy gyanúba keveredjünk?

1. Az adat- vagy információcsere esetében fokozott figyelemmel kell lenni arra, hogy milyen jellegű adatcseréről van szó, azt milyen gyakorisággal cserélik a felek, ahhoz kik és milyen módon férhetnek hozzá. Kétség esetén kötelező a belső szabályok szerinti előzetes egyeztetés. Az a tény ugyanakkor, hogy az adott információ más forrásból is hozzáférhető, önmagában nem zárja ki a versenytársak közötti információcsere jogellenességét7

2. Amennyiben szenzitív üzleti információ (például értékesítési adat, áralakulási információ, piaci részesedéssel kapcsolatos információ, beruházásokra vonatkozó információ) cseréjével kapcsolatos kérdés merül fel, szükséges a belső szabályok szerinti előzetes egyeztetés a megosztani kért információ jellegének áttekintésére.

e) A szakmai, érdekvédelmi szövetségekben, szervezetekben való részvétel

Hogyan kerülhető el, hogy gyanúba keveredjünk?

1. A szakmai szövetségekben való részvétel során figyelembe kell venni a versenyjogi előírásokat is, mivel a szakmai szövetségek találkozási fórumot biztosítanak a versenytársak számára.

2. A szakmai szövetség által megkötött megállapodás – az adott eset összes körülményeitől függően – a Patika Management Kft. által elfogadottnak minősülhet, még abban az esetben is, ha a tag maga nem írta alá, de kifejezetten nem tiltakozott a megállapodás megkötésével szemben. Az egyértelmű versenyjogi tényállás érdekében mindig írásbeli jegyzőkönyvet kell készíteni a tárgyalásokról, és amennyiben például a Patika Management Kft. részéről részt vevő személy ellenzi egy megállapodás megkötését, szükséges kérnie, hogy ellenvéleményét rögzítsék a jegyzőkönyvben, és ezt követően elhagynia a tárgyalást. A tárgyalási jegyzőkönyv pontosságát többek között emiatt is mindig ellenőrizni szükséges.

3. Amennyiben a tárgyalás többi résztvevője olyan témák tárgyalásába bocsátkozik, amelyekről a versenytársak nem egyeztethetnek (pl. árak, piaci stratégiák stb.), szükséges kérni az elnöklőtől a tárgyalás félbeszakítását, és emlékeztetni a résztvevőket a versenyjogi szabályokra. Amennyiben az érintett témák megtárgyalása tovább folytatódik, szükséges elhagyni a tárgyalást, és kérni ennek a ténynek a rögzítését a jegyzőkönyvben.

4. A szakmai szövetséggel kapcsolatban nem álló vállalkozások nem kényszeríthetőek a szövetségbe történő belépésre azért, hogy például lehetővé váljon számukra a piacra lépés. A taggá válás szabályait objektív feltételekhez szükséges kötni, amelyek ugyanakkor bizonyos követelmények teljesítéséhez köthetik a tagfelvételt. A tagfelvételi követelmények jogellenesnek minősülhetnek, amennyiben megállapításuk módja egyes vállalkozások számára megnehezíti a szövetségi taggá válást.

A Patika Management Kft. vezetői, munkavállalói, megbízottai, közreműködői kötelesek a fenti szabályok megismerésére, betartására és kötelesek tartózkodni minden olyan magatartástól, cselekménytől, amelyek ezen versenyjogi szabályokat és a kapcsolódó belső előírásokat megsértik.

 

2) Erőfölénnyel való visszaélés

2.1. A jelenlegi versenyjogi szabályozási rendszerben a tilalom arra vonatkozik, hogy egy erőfölényben lévő vállalkozás ezen erőfölényével a piaci magatartásaiban nem élhet vissza. Ebből egyrészt következik, hogy az nem jogellenes, ha valamely piaci szereplő erőfölényes helyzetbe kerül. Másrészt az is kiemelendő, hogy az ilyen helyzetbe kerülő vállalkozásoknak fokozott figyelemmel kell lenniük a piaci működésükre. A hatóságok is kiemelt figyelmet fordítanak ezen társaságok piaci működésére.

2.2. A jogszabály úgy fogalmaz, hogy „Gazdasági erőfölényben van az érintett piacon, aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak és üzletfeleinek vele kapcsolatos piaci magatartására.”

2.3. Tilos

a) az üzleti kapcsolatokban - ideértve az általános szerződési feltételek alkalmazásának esetét is - tisztességtelenül vételi vagy eladási árakat megállapítani, vagy más módon indokolatlan előnyt kikötni, vagy hátrányos feltételek elfogadását kikényszeríteni;

b) a termelést, a forgalmazást vagy a műszaki fejlődést a végső üzletfelek kárára korlátozni;

c) indokolatlanul elzárkózni az ügylet jellegének megfelelő üzleti kapcsolat létrehozásától, illetve fenntartásától;

d) a másik fél gazdasági döntéseit indokolatlan előny szerzése céljából befolyásolni;

 e) az árut az ár emelését megelőzően vagy az ár emelkedésének előidézése céljából, vagy egyébként indokolatlan előny szerzésére, illetve versenyhátrány okozására alkalmas módon a forgalomból indokolatlanul kivonni, illetőleg visszatartani;

 f) az áru szolgáltatását, átvételét más áru szolgáltatásától, átvételétől, továbbá a szerződéskötést olyan kötelezettségek vállalásától függővé tenni, amelyek természetüknél fogva, illetve a szokásos szerződési gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a szerződés tárgyához;

g) azonos értékű vagy jellegű ügyletek esetén az üzletfeleket indokolatlanul megkülönböztetni, ideértve olyan árak, fizetési határidők, megkülönböztető eladási vagy vételi feltételek vagy módszerek alkalmazását, amelyek egyes üzletfeleknek hátrányt okoznak a versenyben;

 h) a versenytársaknak az érintett piacról való kiszorítására vagy a piacra lépésük akadályozására alkalmas, nem a versenytársakéhoz viszonyított nagyobb hatékonyságon alapuló, túlzottan alacsony árakat alkalmazni;

 i) a piacra lépést más módon indokolatlanul akadályozni; vagy

 j) a versenytárs számára indokolatlanul hátrányos piaci helyzetet teremteni, vagy gazdasági döntéseit indokolatlan előny szerzése céljából befolyásolni.”

Hogyan kerülhetjük el, hogy gyanúba keveredjünk?

1. Az erőfölényes helyzet tényét folyamatosan monitorozni szükséges, mivel a piaci mechanizmusok változása miatt a piaci szereplők versenyjogi megítélése sem lehet állandó. A kiemelt figyelem és a fokozott felelősség az erőfölényben lévő vállalkozásokat terheli. Annak érdekében, hogy a Patika Management Kft. piaci helyzete helyesen megítélhető legyen, folyamatosan tudatában kell annak lenni, hogy a cég, ill. vállalkozáscsoport milyen szerepet tölt be az adott piacon versenyjogi szempontból.

2. A Hungaropharma-vállalkozáscsoport részét képező Patika Management Kft.-nek fokozott figyelemmel kell lennie a piaci magatartását befolyásoló és meghatározó üzleti döntéseire.

A Patika Management Kft. vezetői, munkavállalói, megbízottai, közreműködői kötelesek a fenti szabályok megismerésére, betartására és kötelesek tartózkodni minden olyan magatartástól, cselekménytől, amelyek ezen versenyjogi szabályokat és a munkavállalók vonatkozásában a kapcsolódó belső előírásokat megsértik. Ennek keretében kötelesek olyan üzleti döntéseket meghozni és/vagy előkészíteni, amely figyelembe veszi a Patika Management Kft. versenyjogi minősítését és piaci helyzetének versenyjogi aspektusait.

3) Összefonódás

3.1. A jogszabály megfogalmazása alapján vállalkozások összefonódása (koncentrációja) jön létre, ha két vagy több – előzőleg egymástól független vállalkozás – összeolvad, az egyik a másikba beolvad, vagy a vállalkozás vállalkozásrésze a vállalkozástól független másik vállalkozás részévé válik, vagy egy vállalkozás vagy több vállalkozás közösen közvetlen vagy közvetett irányítási jogot szerez valamely tőle független vállalkozás felett, vagy több, tőle független, de egymástól nem független vállalkozás felett, vagy több, egymástól független vállalkozás közösen hoz létre általuk irányított olyan vállalkozást, amely egy önálló vállalkozás valamennyi funkcióját tartósan képes ellátni („joint venture”).

3.2. A jogszabály – bizonyos feltételek teljesülése esetére – bejelentési kötelezettséget ír elő az érintett vállalkozás(csoport)ok számára. A bejelentés-köteles vállalati tranzakciók versenytörvényben meghatározott egyik kiemelt feltétele az ott meghatározott vállalatnagyságot jellemző, kettős küszöbértékek megléte. Ezzel a vizsgálandó tranzakciók első szűrőjét építi be a szabályozás. A küszöbszámok tekintetében az érintett vállalkozáscsoport, valamint tagjai és más vállalkozások által közösen irányított vállalkozások előző üzleti évben elért nettó árbevétele együttesen meg kell, hogy haladja a tizenöt milliárd forintot. Ezt a feltételt a Hungaropharma-vállalkozáscsoport részét képező Patika Management Kft. esetében meglévőnek kell tekinteni, így ennek vizsgálata nem szükséges. Viszont az érintett vállalkozáscsoportok között lennie kell legalább két olyan vállalkozáscsoportnak, amelyek esetében a vállalkozáscsoport tagjai és más vállalkozások által közösen irányított vállalkozások nettó árbevétele együttesen meghaladja az egymilliárd forintot. Azaz a céltársaságnak az előző évi mérleg szerinti árbevétele egymilliárd forint felett kell, hogy legyen, ezt pedig minden esetben vizsgálni kell.

A szabályozás emellett a „főszabály” mellett bejelentési kötelezettséget ír elő az olyan összefonódásokra nézve is, amelyek bár nem teljesítik a fenti bejelentési küszöbszámokat, de nem nyilvánvaló, hogy az összefonódás nem eredményezheti a verseny jelentős mértékű csökkentését. Ez esetben az érintett vállalkozás(csoport)okhoz tartozó nettó árbevételnek együttesen meg kell haladnia a nettó ötmilliárd forintot. A Hungaropharma-vállalkozáscsoport részét képező Patika Management Kft. esetében ez a kiegészítő szabály azt eredményezi a gyakorlatban, hogy bármilyen, akár jelentéktelen nagyságrendűnek tűnő tranzakció esetében is, alaposan mérlegelendő és megfontolandó a bejelentési kötelezettség.

Be nem jelentett összefonódás esetében, ha nem nyilvánvaló, hogy az összefonódás hatása nem eredményezi a verseny jelentős mértékű csökkenését, a GVH hivatalból versenyfelügyeleti eljárást kezdeményezhet. Erre hat hónapos határidőt szab a törvény.

Az összefonódások versenyfelügyeleti eljárása tekintetében is megilleti a versenyhatóságot a váratlan rajtaütés jogosítványa.

Hogyan kerülhetjük el a jogszabályi előírások megsértését, azaz mikor kell engedélyt kérni?

1. Mivel a versenytörvényben meghatározott esetekben kötelező a tranzakció GVH általi elbírálásának kezdeményezése, ennek elmulasztásával jogkövetkezmények alkalmazásának fenyegetettsége áll fenn. A bejelentési kérelem elmulasztása akár a tranzakció érvénytelenítését is magával vonhatja. Minden olyan esetben, amikor valamely vállalkozás vagy vállalkozásrész megvásárlása szóba kerül vagy bármely, vállalkozáscsoporton kívüli vállalkozással közös vállalat létrehozása szerepel a tervekben, akkor minden esetben gondolni kell annak lehetőségére, hogy a tranzakcióhoz a GVH előzetes döntése kell, ugyanis a tranzakció egyebekben anélkül nem hajtható végre.

A Patika Management Kft. vezetői, munkavállalói, megbízottai, közreműködői kötelesek szem előtt tartani, hogy az üzleti tranzakciók esetén a GVH felé bejelentési eljárást kell kezdeményezni. Ennek érdekében minden olyan esetben, amikor ennek lehetősége felmerül, minden érintett köteles haladéktalanul egyeztetni a belső szabályok szerinti eljárásban.

4) Tájékoztatások

A Patika Management Kft. üzleti céljai megvalósítása érdekében több célcsoport felé, különböző formában teljesít tájékoztatásokat. A gyógyszerforgalmazás területére vonatkozó speciális szabályokon túl vannak olyan általános, a versenyjoghoz kapcsolódó előírások, amelyeket minden piaci szereplőnek szem előtt kell tartania és be is kell tartania.

1. Üzletfelek irányába alapvető előírás, hogy „tilos a gazdasági versenyben az üzletfeleket megtéveszteni”. Ezen tilalomnak több megnyilvánulási formája is lehet. Így az üzletfelek megtévesztésének minősülhet – a jogszabályban megfogalmazottak szerint – a vállalkozásnak, illetve a vállalkozás érdekében eljáró személynek az áru értékesítésével, szolgáltatásával vagy eladásösztönzésével közvetlen kapcsolatban álló üzleti kommunikáció tartalma. Ennek minősülhet bármely információközlés, függetlenül a megjelenési módjától, eszközétől. Így az az üzleti gyakorlat, amely a jelentős információ tekintetében valótlan tényt tartalmaz, vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére - olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze azokat az üzletfeleket, akik felé irányul, vagy akik tudomására juthat.

2. Szintén az üzletfelek irányába tilos az üzletfél választási szabadságát indokolatlanul korlátozó üzleti gyakorlat alkalmazása, így különösen olyan körülmények teremtése, amelyek jelentősen megnehezítik az áru, illetve az ajánlat valós megítélését, más áruval vagy más ajánlattal történő tárgyszerű összehasonlítását, ha ez befolyásolja az üzletfelek vagy lehetséges üzletfelek gazdasági magatartását.

3. Az összehasonlító reklámban kizárólag azonos rendeltetésű vagy azonos szükségleteket kielégítő áruk hasonlíthatók össze, az összehasonlításnak az áruk lényeges, meghatározó, jellemző és ellenőrizhető tulajdonságára kell vonatkoznia, és –  ha  az  ár  is  az  összehasonlítás  tárgyát  képezi,  akkor  e  vonatkozásban  is  – tárgyilagosnak kell lennie. Eredetmegjelöléssel rendelkező termékek összehasonlítása kizárólag azonos eredetmegjelölésű termékekre vonatkozhat.

4. A fogyasztókkal szemben is fokozott figyelemmel kell eljárni a tájékoztatásuk során. Fogyasztónak minősül „az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy”. A versenyhatóságnak törvényen alapuló hatásköre van ezen ügykörben való eljárásra. A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény tartalmazza a vonatkozó szabályokat.

5. A szabályok betartása érdekében a Patika Management Kft. illetékesei rendszeres időközönként monitorozzák a Patika Management Kft. felelősségi körében kiadott kiadványokat.

A Patika Management Kft. vezetői, munkavállalói, megbízottai, közreműködői kötelesek a fenti szabályok megismerésére, betartására és kötelesek tartózkodni minden olyan magatartástól, cselekménytől, amelyek ezen versenyjogi szabályokat és a kapcsolódó belső előírásokat megsértik.

VI. A VERSENYJOG MEGSÉRTÉSÉNEK LEHETSÉGES KÖVETKEZMÉNYEI

1. Tekintettel arra, hogy a versenyhatóság a versenyfelügyeleti eljárás tényét, valamint a döntését nyilvánosságra hozza, bizonyos elemzéseiben, kiadványaiban szerepelteti, az üzletfelek, versenytársak, „stakeholderek” értesülnek a jogsértés felmerüléséről, illetve a jogsértés megállapításának fenyegetettségéről. A Patika Management Kft. „stakeholderei” (pl. a tulajdonosok) számára is kérdéseket vethet fel a versenyfelügyeleti eljárás vagy döntés, ami akár a bizalom megingását is jelentheti. Mindez jelentős fennakadást is jelenthet a társaság működésében.

2. A versenyjogba ütköző megállapodások semmisek, és nem kényszeríthetőek ki. Ez akár utólag is megállapítható, ami az üzleti megbízhatóság harmadik személyek általi megítélésére is hatással lehet. Arról nem is beszélve, hogy milyen üzleti veszteséggel fenyeget egy ilyen helyzet.

3. A versenyhatóság a jogsértés megállapítása mellett rendelkezhet úgy, hogy a jogsértő magatartástól eltiltja a vállalkozást.

4. A vizsgálat megindítását követően a versenyhatóság ideiglenes intézkedésekkel kötelezheti a Patika Management Kft.-t, hogy a vizsgálat lezárulásáig hagyjon fel valamilyen piaci tevékenységgel vagy valamely megállapodás végrehajtásával.

5. A versenyfelügyeleti eljárás következtében a Patika Management Kft. adott esetben kötelezhető arra, hogy hagyjon fel versenykorlátozó tevékenységével, illetve arra is, hogy módosítsa hatályban lévő szerződéseinek rendelkezéseit.

6. Harmadik személyek, akik úgy vélik, hogy egy jogellenes megállapodás vagy magatartás következtében káruk keletkezett, kártérítés iránti pert indíthatnak a Patika Management Kft.-vel szemben. A versenyjogsértés következtében érvényesíthető kártérítési igényekre vonatkozó anyagi- és eljárásjogi speciális szabályokat a versenytörvény részletesen tartalmazza annak érdekében, hogy a károsultak a lehető legkönnyebb módon, közvetlenül és hatékonyan érvényesíthessék ilyen irányú igényeiket.

7. A Patika Management Kft. ajánlattevőként kizárható közbeszerzési eljárásból.

8. Az érintett, felelős vállalatvezető a büntető törvénykönyv vonatkozó rendelkezései alapján eljárás alá vonható.

9. A jogsértés megállapítása mellett a leggyakoribb szankció a versenyhatóság által kiszabott közigazgatási pénzbírság, melynek nagysága az érintett vállalkozás előző évi nettó árbevételének maximum 10 %-a lehet. Ez azonban igen nagy összegre is rúghat, és így akadályozhatja a Patika Management Kft. működését is.

Az e pontban felsorolt következmények olyan fenyegetettséget jelentenek, amelyek indokolttá és egyben mellőzhetetlenné teszik a jelen szabályzatban megfogalmazott szabályok ismeretének kötelezővé tételét.

VII. A HATÓSÁG ÁLTAL LEFOLYTATOTT VIZSGÁLAT SZABÁLYAI

7.1. A versenyhatóság erőteljes eljárási jogosítványokkal bír, igen sok olyan eljárási cselekményt megtehet, amely más közigazgatási szervek számára nem biztosított. A versenyfelügyeleti eljárás során minden olyan dokumentum megismerésére lehetősége nyílik a versenyhatóságnak, amely az adott és feltételezetten jogsértő magatartással összefüggésbe hozható.

 7.2. A Patika Management Kft. valamennyi alkalmazottja a teljes eljárás során köteles a versenyhatóság képviselőivel aktívan együttműködni. Tilos az eljárást akadályozni, valamint a közreműködést megtagadni.

***

Budapest, 2019. január 1.

Vissza a kezdőoldalra