Napszúrás

Ha a hajas vagy haj nélküli fejbőr a napfény hatására felhevül, az agyhártyák egyfajta izgalmi állapotba kerülnek, irritálódnak. Ilyenkor vizenyő keletkezik, nő a koponyaűri nyomás, úgynevezett steril gyulladás alakul ki. A napszúráshoz az is kell, hogy a napsütés viszonylag hosszú ideig érje a fejet, valaki például elaludjon a strandon, vagy hosszasan kertészkedjen a tűző napon. A probléma rizikója nem csak attól függ, hogy valaki mennyi időt tölt a szabadban, hanem attól is, hogy maga a napsugárzás mennyire erős, mennyire melegít. A déli órákban például könnyebben kialakul napszúrás, a kopaszok, a gyerekek és az idősek pedig mindig nagyobb veszélyben vannak.

Fejfájás és szédülés

Napszúrásra rossz közérzet, fejfájás, hányinger, hányás és szédülés utalhat, így aki sok időt töltött napon, és ilyen panaszai vannak, annak mindenképpen gyanakodnia kell. Súlyos esetben a napszúrás járhat ájulással és eszméletvesztéssel el, végső esetben kóma is kialakulhat. Az extrém eseteket leszámítva a napszúrás tünetei 24 órán belül elmúlnak, külön kezelésre általában nem indokolt, elég figyelni a folyadék- és sópótlásra, a fej borogatására. Szükség esetén lehet fájdalomcsillapítót is szedni. Ha a panaszok nagyon súlyosak, vagy egy napnál tovább fennállnak, már nem napszúrásról, hanem hőgutáról vagy hőkimerülésről, illetve egyéb problémáról van szó. Ilyenkor nem elég az otthoni kezelés, hanem kórházi ellátásra, infúziós terápiára van szükség.

Jobb elkerülni

A napszúrás megelőzését segíti, ha a déli órákban kerüljük a direkt napsütést, vagy ha ezt nem tudjuk megtenni, jó fényvisszaverő-képességű kalapot, vastag, de nem meleg fejfedőt viselünk. Utóbbi fontos, mert a napszúrást egy vékony szalmakalap nem feltétélen védi ki. Hasznos az is, ha a napon töltött idő alatt folyamatosan nedvesítjük a hajat. Fontos tudni, hogy akinél egyszer már kialakult napszúrás, annál a későbbiekben is nagyobb ennek rizikója, így ilyenkor a megelőzésre még inkább figyelni kell.

Lektor: dr. Vida Zsuzsanna PhD neurológus főorvos