Koronavírus-fertőzés (COVID-19)

Egy új, korábban ismeretlen koronavírus okozza a COVID-19 névvel illetett betegséget is, amelyet 2019 végén írták le Kínában, onnan terjedt szét a világ minden szegletébe. Legvalószínűbb, hogy a vírus denevérről ugrott át emberre, egy, jelenleg még ismeretlen köztes gazda közvetítésével.

Sok a tünetmentes

A COVID-19 tünetei jellemzően a fertőződés utáni negyedik-ötödik napon jelentkeznek, de nem mindenkinél, sok érintett ugyanis teljesen tünetmentes. A fertőzésnek tipikus jele a szaglás és ízlelés elvesztése, ami még azoknál is gyakori, akiknél komolyabb panaszok nem jelentkeznek. A betegségnek jellemző tünete a levertség, a hirtelen kialakuló magas láz, a fejfájás és száraz köhögés. Ezt váltja a hurutos köhögés, a beteg pedig elkezd fulladni. Ezek már a tüdőgyulladást jelző problémák, miattuk súlyos esetekben kórházi ellátásra, gépi lélegeztetésre is szükség van. Az új típusú koronavírus az idősek mellett a szív- és érrendszeri betegekre és a tüdőbetegekre, a cukorbetegekre és a daganatos betegekre nézve jelenti a legnagyobb rizikót. Ezek érintettjei rosszabbul viselnek minden magas lázzal, gyors szívveréssel járó fulladásos betegséget.

Ebben a cikkben az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) által közzétett további hiteles információkat talál a koronavírus-járvánnyal és a személyes védekezéssel kapcsolatban: Koronavírus: fontos információk

Maszk és PCR

A PCR szó a polimeráz láncreakció – polymerase chain reaction – eljárás rövidítése, ebben az esetben légúti mintából történik a vírus tesztelése. A koronavírus-fertőzés leginkább biztos diagnózisát orrból, torokból vett váladék PCR-vizsgálatával lehet felállítani, hivatalosan csak ezt a módszert fogadják el. Léteznek emellett antigén-tesztek is, de azok kevésbé megbízhatóak. Olyan tesztek is vannak, amelyek a vérben lévő antitestek kimutatásával azt képesek megmondani, ha valaki már átesett a fertőzésen, de ezek kevésbé érzékenyek és/vagy hibaszázalékuk is magas.

Az új típusú koronavírus okozta betegséget pillanatnyilag olyan készítményekkel kezelik, amelyek gátolják a vírus szaporodását (ezek az úgynevezett antivirális szerek). Mellettük használnak olyan hatóanyagokat is, amelyek a vírus által kiváltott, már haszontalanul erős, és ezért esetleg végzetes immunológiai választ (az. ün. citokin vihart) gátolják. Az immunrendszer aktivizálódása mellett egyéb mechanizmusok is beindulhatnak (véralvadási rendszeri, szimpatikus idegrendszeri válasz), ezek fölösleges túlreakcióját szintén tudják gátolni a kezelés során. A kezelésnek része a szervezet általános működését támogató terápia, ilyen az oxigénellátás biztosítása, a folyadékpótlás, a lázcsillapítás. A felépülést a gyógyult betegek vérplazmájából kivont antitestek is segítik.

A koronavírus terjedését távolságtartással, maszkviseléssel, a higiéniai szabályok betartásával, karanténintézkedésekkel, járványügyi lépésekkel lehet elejét venni. Egyéni szinten ugyanarra kell figyelni, mint egy egyszerű influenza esetében: rendszeresen kezet kell mosni, kézfertőtlenítőket kell használni, a zsúfolt helyeket lehetőség szerint kerülni kell. Védőoltás egyelőre (2020. októberében) nincs az új típusú koronavírus ellen, de már több klinikai vizsgálat is előrehaladott fázisban tart.

Lektor: dr. Kádár János infektológus, immunológus, belgyógyász főorvos