Halitózis

Önmagában a rossz lehelettől az emberek nagyjából húsz százaléka szenved, és bár ennek hátterében számos szisztematikus betegség állhat, az esetek kilencven százalékában a szájban keresendő a kiváltó ok. Van fiziológiásnak tekinthető halitózis is, ilyet okoz például a fokhagyma és a dohányzás.

Ha a szájban van az ok

Ha a halitózisnak orális eredetű oka van, akkor a kellemetlen szagért jellemzően a szájban található, anaerob baktériumok által termelt kénvegyületek a felelősek. Kedvez a szájszagnak a szájszárazság is: ez az egyik legjelentősebb tényező, ami elősegíti a rossz lehelet kialakulását, vagy súlyosbítja a már meglévő problémát. Orális eredetű halitózisnál a terápia elsősorban a szájhigiénia helyreállításán alapszik, ami magába foglalja a fogorvos vagy dentálhigiénikus által végzett professzionális fogtisztítást, a nyelvlepedék és a fogkövek eltávolítását. Fontos a fogágyi betegségek szakszerű ellátása, a szuvasodott fogak megfelelő kezelése is. A megfelelő odafigyelés otthon is fontos, ügyelni kell helyes fogmosásra, fogköztisztítók és szájvizek, adott esetben szájzuhany használatára.

Átnézni a szervezetet

Okozhatnak bizonyos betegségek is jellegzetes szájszagot. Ilyen lehet például a cukorbetegek leheletében érezhető acetonszag, vagy a vesebetegekre jellemző ammóniaszag. A májbetegségek a friss hús, illetve az állati bensőségek szagára emlékeztető leheletet okozhatnak. Drasztikus fogyókúrák során keton szabadul fel, ami a vizelettel és a tüdőn keresztül is távozik, így szintén okozhat jellegzetes szájszagot. Vezethetnek halitózishoz felső légúti betegségek – például az orr-és melléküregek, a garat- és a mandula gyulladása –, emésztőrendszeri problémák, daganatos kórképek is. A gyomorszáj zárfunkciójának hibája, tehát a reflux is okozhat kellemetlen szájszagot.

Az okot kezelni

Amikor a halitózis nem orális eredetű, mindig az alapbetegség kezelése a fontos, anélkül a kellemetlen szájszag akkor sem szüntethető meg, ha figyelnek a szájhigiéniára. Gyakori a különböző gyógyszerek – elsősorban vérnyomáscsökkentők, antidepresszánsok és antihisztamin-készítmények – által okozott szájszag is, ami áttételesen alakul ki amiatt, mert ezek a gyógyszerek szájszárazságot okozhatnak. Ilyen esetekben érdemes az orvossal átbeszélni a gyógyszerváltás lehetőségét. A pszichiátria értelemben vett halitózisnál nincs szó ténylegesen rossz leheletről, ott ezt csak a beteg téveszméje szüli. Ilyenkor halitofóbiáról van szó, aminek kezelése pszichiáteri feladat.

Lektor: dr. Orosz Noémi fogorvos, fogszabályozó szakorvos