Alma gógyszertárak

Gyógyszertárkereső
Lorem ipsum dolor sit amet. Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipisicing elit. Asperiores harum iure, iusto quam rem vel?

Nem is gondolnánk, de két mindennapi tevékenység miatt szaporodhatnak el a baktériumok a szánkban!

Ket meglepo ok miert szaporodhatnak el a bakteriumok a szajunkban 16 9

Baktériumok millióit kapjuk és adjuk csókolózás közben

Kutatók azt vizsgálták, hogyan változik a szájflóra csókolózás közben, és rájöttek, hogy egyetlen csókkal akár 80 millió baktériumot adhatunk át, illetve kaphatunk. A csókolózás pozitív élettani hatásaihoz nem fér kétség, ez tudományosan bizonyított tény. Többek között javítja a hangulatot, csökkenti a stresszt, javítja a bőr állapotát, kalóriát éget el, javítja a szív- és érrendszer működését, boldogságot nyújt, sőt, egyes szakemberek szerint még a fogszuvasodás megelőzésében is hatékony. Nemrég azonban kiderült, hogy a csókolózás nem feltétlenül veszélytelen. Holland kutatók szerint nyolcvanmillió baktériumot adunk át egyetlen, 10 másodperces csókkal. Az emberi szervezetben, a bőr felszínén és a testüregekben több 100 billió baktérium él, amelyek közössége, az úgynevezett mikrobiom dinamikus kölcsönhatásban van az emberi szervezettel, összetételét pedig nagymértékben befolyásolja a táplálkozás, az anyagcsere, a génállomány, az immunrendszer, valamint az egyén kora, és a környezetében élő személyek is. A mikrobiomnak meghatározó a szerepe van az emésztésben, a tápanyagok szintézisében és a betegségek megelőzésében, sőt a legújabb kutatások már arra is bizonyítékot találtak, hogy a bélflóra hatással van a hangulatra és az agyműködésre is.

Remco Kort, a tanulmány vezető szerzője, az alkalmazott tudományos kutatások holland szervezete mikrobiológiai és rendszerbiológiai részlegének az igazgatója, a kutatás céljait összefoglalva kiemelte, hogy eddig még senki sem vizsgálta a csókolózás hatását a baktériumokra a szájüregben, ahol több mint 700 féle mikroorganizmus él. A TNO és Amszterdam legújabb múzeuma, a mikroorganizmusokkal foglalkozó Micropia munkatársai 21 párt vontak be a kutatásba. A résztvevőknek elsősorban egy kérdőívet kellett kitölteniük, amelyeken részletesen taglalják a csókolózási szokásaikat, ezután pedig a kutatók nyálmintát vettek tőlük. Az eredmények azt mutatták, hogy ha egy pár viszonylag gyakran csókolózott, szájüregük mikroflórája hasonult egymáshoz. A baktériumok "uniformizálódása" különösen feltűnő volt azoknál a pároknál, amelyek naponta legalább kilencszer csókolóztak. A vizsgálat során a "baktériumtranszfer" mértékét is kutatták, vagyis azt, hogy a csókolózás alatt mennyi baktérium jut át egyik az egyik ember szájából a másikéba. Ehhez a résztvevőkkel különböző baktériumösszetételű probiotikus italt itattak, amely egyebek mellett a tápcsatornában található lactobacillust és bifidobaktériumot is tartalmazta. A csókváltás után kiderült, hogy a probiotikus baktériumok mennyisége megháromszorozódott a "fogadó fél" szájüregében. Ennek alapján kiszámították, hogy egy 10 másodperces csók alatt 80 millió baktérium kerül átadásra. A kutatás során az is bebizonyosodott, hogy amíg a csókolózás gyakorisága befolyásolja a nyál mikroflórájának hasonlóságát, a nyelven megtelepedett baktériumok egybeesési fokára nincs kihatással.

Hemzseghetnek szájunkban a baktériumok a dohányzás miatt

A cigarettázás megnövelheti annak valószínűségét, hogy bizonyos baktériumok, például a Porphyromonas gingivalis, nem csupán sátortábort, hanem valóságos erődítményeket építsenek a szánkban, és támadást indítsanak a szervezetünk ellen. A Louisville-i Fogorvostudományi Egyetem kutatója, David A. Scott csapatával azt vizsgálta, hogyan vezet a cigarettázás a baktériumok megtelepedéséhez a szervezetben. Scott és munkatársai kimutatták, hogy a több ezer vegyületből álló dohányfüst környezeti stressz tényezőként elősegíti a baktériumok kolonizációját, és az immunrendszer elleni támadását. A cigarettafüst és összetevői több más kórokozó biofilmképzését is elősegítik, köztük a Staphylococcus aureus, a Streptococcus mutans, a Klebsiella pneumonia és a Pseudomonas aeruginosa baktériumokét. Ezek a kórokozók többek között  íny- és fogbetegségeket, torok- vagy tüdőgyulladást is okozhatnak. 

A biofilmek számos mikrobiális közösségből állnak, amelyeket gyakran összetett, kölcsönhatásban álló és együtt élő többfajú struktúrákból épülnek fel. A baktériumok a legtöbb felületen képesek biofilmet létrehozni, köztük a fogakon, a szívbillentyűn és a légzőtraktusban is. Miután egy kórokozó megtelepszik a biofilmben, nagyon nehéz kiirtani, mert a biofilm fizikai gátat alkot a gazdaszervezet immunválaszával szemben, az antibiotikumok nem képesek áthatolni rajta, és a makacs fertőzés utánpótlásaként szolgálhat. A biofilmek továbbá a genetikai anyag átvitelét is lehetővé teszik a baktériumközösségek között, ami antibiotikum rezisztenciához és más, a fertőzést elősegítő virulencia tényezők terjesztéséhez vezet. Az egyik legtartósabb biofilm a foglepedék, amely gingivitisz, vagyis fogínygyulladás kialakulását okozhatja. Ez az ínybetegség a világ népességének közel felét érinti, és néhány esetben súlyosabb betegségekhez, például krónikus periodontitiszhez, vagyis a fog körüli szövetek gyulladásához is vezethet.   

facebook-share Megosztás

Jelentkezz be Alma+ fiókodba,
vagy regisztrálj és hozd létre most!
Törzsvásárlói kártyaszámodat a plasztik kártyád
hátoldalán találod.
Tipp: 250100-al kezdődik a kártyaszám
Card number illustration