Alma gógyszertárak

Gyógyszertárkereső

Nem is gondolnánk, de két mindennapi tevékenység miatt szaporodhatnak el a baktériumok a szánkban!

Ket meglepo ok miert szaporodhatnak el a bakteriumok a szajunkban 16 9

Baktériumok millióit kapjuk és adjuk csókolózás közben

Kutatók azt vizsgálták, hogyan változik a szájflóra csókolózás közben, és rájöttek, hogy egyetlen csókkal akár 80 millió baktériumot adhatunk át, illetve kaphatunk. A csókolózás pozitív élettani hatásaihoz nem fér kétség, ez tudományosan bizonyított tény. Többek között javítja a hangulatot, csökkenti a stresszt, javítja a bőr állapotát, kalóriát éget el, javítja a szív- és érrendszer működését, boldogságot nyújt, sőt, egyes szakemberek szerint még a fogszuvasodás megelőzésében is hatékony. Nemrég azonban kiderült, hogy a csókolózás nem feltétlenül veszélytelen. Holland kutatók szerint nyolcvanmillió baktériumot adunk át egyetlen, 10 másodperces csókkal. Az emberi szervezetben, a bőr felszínén és a testüregekben több 100 billió baktérium él, amelyek közössége, az úgynevezett mikrobiom dinamikus kölcsönhatásban van az emberi szervezettel, összetételét pedig nagymértékben befolyásolja a táplálkozás, az anyagcsere, a génállomány, az immunrendszer, valamint az egyén kora, és a környezetében élő személyek is. A mikrobiomnak meghatározó a szerepe van az emésztésben, a tápanyagok szintézisében és a betegségek megelőzésében, sőt a legújabb kutatások már arra is bizonyítékot találtak, hogy a bélflóra hatással van a hangulatra és az agyműködésre is.

Remco Kort, a tanulmány vezető szerzője, az alkalmazott tudományos kutatások holland szervezete mikrobiológiai és rendszerbiológiai részlegének az igazgatója, a kutatás céljait összefoglalva kiemelte, hogy eddig még senki sem vizsgálta a csókolózás hatását a baktériumokra a szájüregben, ahol több mint 700 féle mikroorganizmus él. A TNO és Amszterdam legújabb múzeuma, a mikroorganizmusokkal foglalkozó Micropia munkatársai 21 párt vontak be a kutatásba. A résztvevőknek elsősorban egy kérdőívet kellett kitölteniük, amelyeken részletesen taglalják a csókolózási szokásaikat, ezután pedig a kutatók nyálmintát vettek tőlük. Az eredmények azt mutatták, hogy ha egy pár viszonylag gyakran csókolózott, szájüregük mikroflórája hasonult egymáshoz. A baktériumok "uniformizálódása" különösen feltűnő volt azoknál a pároknál, amelyek naponta legalább kilencszer csókolóztak. A vizsgálat során a "baktériumtranszfer" mértékét is kutatták, vagyis azt, hogy a csókolózás alatt mennyi baktérium jut át egyik az egyik ember szájából a másikéba. Ehhez a résztvevőkkel különböző baktériumösszetételű probiotikus italt itattak, amely egyebek mellett a tápcsatornában található lactobacillust és bifidobaktériumot is tartalmazta. A csókváltás után kiderült, hogy a probiotikus baktériumok mennyisége megháromszorozódott a "fogadó fél" szájüregében. Ennek alapján kiszámították, hogy egy 10 másodperces csók alatt 80 millió baktérium kerül átadásra. A kutatás során az is bebizonyosodott, hogy amíg a csókolózás gyakorisága befolyásolja a nyál mikroflórájának hasonlóságát, a nyelven megtelepedett baktériumok egybeesési fokára nincs kihatással.

Hemzseghetnek szájunkban a baktériumok a dohányzás miatt

A cigarettázás megnövelheti annak valószínűségét, hogy bizonyos baktériumok, például a Porphyromonas gingivalis, nem csupán sátortábort, hanem valóságos erődítményeket építsenek a szánkban, és támadást indítsanak a szervezetünk ellen. A Louisville-i Fogorvostudományi Egyetem kutatója, David A. Scott csapatával azt vizsgálta, hogyan vezet a cigarettázás a baktériumok megtelepedéséhez a szervezetben. Scott és munkatársai kimutatták, hogy a több ezer vegyületből álló dohányfüst környezeti stressz tényezőként elősegíti a baktériumok kolonizációját, és az immunrendszer elleni támadását. A cigarettafüst és összetevői több más kórokozó biofilmképzését is elősegítik, köztük a Staphylococcus aureus, a Streptococcus mutans, a Klebsiella pneumonia és a Pseudomonas aeruginosa baktériumokét. Ezek a kórokozók többek között  íny- és fogbetegségeket, torok- vagy tüdőgyulladást is okozhatnak. 

A biofilmek számos mikrobiális közösségből állnak, amelyeket gyakran összetett, kölcsönhatásban álló és együtt élő többfajú struktúrákból épülnek fel. A baktériumok a legtöbb felületen képesek biofilmet létrehozni, köztük a fogakon, a szívbillentyűn és a légzőtraktusban is. Miután egy kórokozó megtelepszik a biofilmben, nagyon nehéz kiirtani, mert a biofilm fizikai gátat alkot a gazdaszervezet immunválaszával szemben, az antibiotikumok nem képesek áthatolni rajta, és a makacs fertőzés utánpótlásaként szolgálhat. A biofilmek továbbá a genetikai anyag átvitelét is lehetővé teszik a baktériumközösségek között, ami antibiotikum rezisztenciához és más, a fertőzést elősegítő virulencia tényezők terjesztéséhez vezet. Az egyik legtartósabb biofilm a foglepedék, amely gingivitisz, vagyis fogínygyulladás kialakulását okozhatja. Ez az ínybetegség a világ népességének közel felét érinti, és néhány esetben súlyosabb betegségekhez, például krónikus periodontitiszhez, vagyis a fog körüli szövetek gyulladásához is vezethet.   

facebook-share Megosztás