Baktériumok százai találhatók a szájüregben, amelyek a megfelelő higiéniát elhanyagolva nemcsak fogainkat rombolják, hanem más betegségeket is okozhatnak.
Súlyos betegségeket kaphatunk, ha kihagyjuk a fogmosást
Egészséges szájüregi állapot esetén az íny színe világos rózsaszín, nincsenek rajta vörös duzzanatok, és soha nem vérzik, még fogmosáskor sem. A fogínyvérzés ugyanis már a fogínysorvadás tünete lehet. Abban az esetben, ha a normálistól eltérően mást látunk a tükörben, érdemes mielőbb orvoshoz fordulni, hogy megtaláljuk a probléma gyökerét.
A szájban lévő baktériumoktól nem kell feltétlenül megriadni, hiszen az itt lévő hasznos és káros baktériumok mind szükségesek ahhoz, hogy fenntartható legyen a normál szájflóra. Amikor a szájflóra egyensúlyban van, olyan baktériumok is megtalálhatók a szájüregben, amelyek elpusztítják a kórokozó baktériumokat. A baktériumok tehát az immunrendszer szerves részét képezik. Gond akkor van, amikor az egyensúly felborul. Ha a káros baktériumok elszaporodnak, nemcsak a szájon belül okozhatnak fertőzéseket, hanem az egész testben elterjedhetnek, és súlyos betegségeket alakíthatnak ki szervezetünk más részein is, gyulladásokat, szív- és érrendszeri, valamint szervi betegségeket okozva.
A szájflóra egyensúlyának felborulása több okból lehetséges. Ilyen például a nem megfelelő szájhigiénia, amely fogínygyulladáshoz, majd fogínysorvadáshoz vezet. Amikor túl sok baktérium halmozódik fel a szájüregben, akkor az immunrendszer gyulladással reagál, így próbálja megakadályozni azt, hogy a szervezet egyéb részeibe is bejussanak a kórokozók. A baktériumok elszaporodásához hozzájárul a stresszes életmód, és a nem megfelelő táplálkozás is. A problémák kialakulását a rendszeres orvosi vizsgálatok, a száj és a fogak megfelelő ápolása akadályozhatja meg.
Szájbaktérium fenyegeti a magzatok és a babák életét?
Egy újonnan felfedezett, nagyrészt a szájban megtalálható baktérium lehet a felelős a koraszülések nyolcvan százalékáért - állítják amerikai kutatók. A baktérium a véráramba jutva elér a méhbe, ahol gyulladást okozva koraszülést okoz. A kutatás során az orvosok magzatvizet vettek negyvenhat veszélyeztetett terhes nőtől. Közülük huszonegynél volt nagyon korai koraszülés. Ezeknek a nőknek a nyolcvanöt százaléka volt e baktériummal fertőzött. A szakemberek megelőzésképpen azt tanácsolják a nőknek, hogy figyeljenek oda a szájhigiéniára. A várandósság alatt ugyanis a szervezetben olyan hormonális változások játszódnak le, melyek miatt a szervezet jobban reagál a szájban lévő baktériumokra. Elhanyagolt szájhigiénia esetén kialakul az ínygyulladás. Ha ez kezeletlenül marad, gyorsan megjelenik a fogágybetegség. A baktériumok az érpályába kerülve eláraszthatják a szervezetet, és a méhlepényen keresztül károsan befolyásolhatják a magzati fejlődést, megbetegíthetik a magzatot.
A fogágybetegségben szenvedő kismamáknál háromszor nagyobb a valószínűsége annak, hogy a baba hamarabb születik meg, mint azoknál, akik egészségesek. A koraszülések nagyjából felét egyébként különböző eredetű fertőzések okozzák, amelyek következtében egyéb komplikációk is adódhatnak a terhesség alatt, többek között vetélés vagy az újszülött fejlődési elmaradása.
Mindez megfelelő száj- és fogápolással megelőzhető, amely rendkívül fontos a terhesség során. Szakemberek azt javasolják, hogy lehetőleg minden étkezést követően mossanak fogat a kismamák, de legalább reggel és este.
Az újszülöttekre is rendkívül veszélyes lehetek e baktériumok, hiszen a kicsik szája kezdetben csíramentes, de a környezet hatására hamarosan kialakul náluk is a természetes baktériumflóra. A csecsemők az őket gondozó felnőttektől azonban elkaphatják a fogszuvasodást okozó baktériumokat is. Ezek megfelelő szájhigiénia esetén csak minimális mennyiségben vannak jelen, így ebben az esetben a gyermekeknél kisebb a tejfogak szuvasodásának esélye. Azok azonban, akik elhanyagolják a fogaikat, megfertőzhetik a babát puszilgatáskor vagy a cumi, etető kanál lenyalásával!
Így találhatjuk meg a kórokozókat
Egy viszonylag új képalkotó módszerrel akár százhúsz különböző baktérium, és ezek egymás közti kapcsolata is kimutatható az emberi szájban. A módszer lehetővé teszi, hogy megtalálják, pontosan hol vannak a baktériumok, és ezek hogyan viszonyulnak egymáshoz a fogak és az íny felszínén. A baktériumok megjelölésére különböző jelzőfestékeket használnak. A kutatók tizenhat különböző molekulával dolgoznak, amelyek eltérő hullámhosszokon bocsátanak ki fényt, tehát más-más színnel jelölik meg a baktériumok sejtjeit. Összesen százhúsz színkombinációt, vagyis ennyi féle baktériumot tudnak megkülönböztetni megvilágítás után a tizenhat színnel. A módszer lehetőséget nyújthat számos, szájban kezdődő probléma megoldására.
