Alma gógyszertárak

Gyógyszertárkereső

Migrén

2020. október 9.

A migrén rohamokban jelentkező, heves és erős fejfájás, ami gyakran hányingerrel, hányással, fényre és zajokra való érzékenységgel társul.

A panasz az esetek 70 százalékban féloldalas, jellemzően lüktető, fizikai terhelésre pedig rosszabbodik. A hirtelen kialakuló fájdalmat sokszor látási, hallási vagy egyéb idegrendszeri tünetek is megelőzik, ez az úgynevezett aura. Ilyenkor a betegek nappali fényviszonyok közt is csillagokat láthatnak az égen, beszűkülhet, csőszerűvé válhat a látásuk, esetleg cikkcakkok szakítják meg a látóterüket. Ezt az átmeneti állapotot kísérheti kéz- és lábzsibbadás, megesik, hogy az érintettek átmenetileg beszélni sem tudnak.

Visszatérő probléma

Migrénes roham egyeseknél havonta többször jelentkezik, másoknál csak évi egy-kétszer. Időtartama változatos, de jellemzően 4 és 72 óra közötti. Szerencsés esetben arra is van példa, hogy a migrén csak félévente egyszer fordul elő. A migrén kiváltó oka részben ismert, nagyon gyakran áll mögötte genetikai hajlam. Viszont a rohamok gyakoriságára egyéb tényezők például az alváshiány, a rendszertelen étkezés, a testmozgás hiánya, a stressz és a nyaki merevség, egyes gyógyszerek és fogamzásgátlók szedése lehet hatással. A probléma a táplálkozással is összefüggésben állhat, egyes ételek a rohamot kifejezetten provokálhatják.

 

Pillantás a tányérra

Aki hajlamos rá, annál a migrénes rohamot elindíthatja például a vörösbor és a pezsgő, a sajtok és a csokoládé. A sajtoknál a rizikó annál komolyabb, minél érettebb típusról van szó: például a mozzarella kevésbé problémás, mint a gorgonzola vagy a rokfort. Leírtak összefüggést a nátrium-glutamát és egyes tartósítószerek alkalmazása között is, a rizikót pedig általánosságban is emelik a tartósított ételek, konzervek és füstölt termékek. Egyéni hajlamtól függően okozhat problémát akár a banán és hagyma is. A migrén jelentkezésében szerepet játszhatnak egyes környezeti tényezők, például a fronthatás is.

 

Több mint fejfájás

Hagyományos fájdalomcsillapítókkal a migrén csak ritkán enyhíthető, aminek oka az, hogy esetében a panasz fő oka nem gyulladás, hanem az idegrendszer, a fájdalomérző rendszer kóros aktiválódása. Emiatt van szükség olyan migrénspecifikus gyógyszerekre, amelyek elsősorban triptán hatóanyagúak. Ha csak havi négy, vagy annál kevesebb fejfájás jelentkezik, elég az ilyen jellegű rohamkezelés. A triptán hatóanyagú gyógyszerek azért fontosak, mert azok nem csak a fájdalmat csillapítják, hanem a panaszt okozó anyagok felszabadulását is gátolják. Tehát azokét, amelyek migrén alatt túlzott mennyiségben képződnek, és az agykéreg működését megváltoztatják. A hatásmechanizmus miatt fontos az is, hogy ezeket a gyógyszereket a roham indulásakor vegyék be, mert a káros anyagok felszabadulását így lehet a leginkább minimalizálni. A migrén kezelését ma már injekciós antitest-terápia is segít. Ezt a kezelést a súlyos migrénesek havonta egyszer kapják, hatásmechanizmusa pedig azon alapul, hogy blokkolja azokat az agyi receptorokat, amelyekhez a migrén során a felszabaduló káros fehérjék kötődnek. A gyógyszeres kezelés mellett az érintetteknek figyelniük kell az életmódjukra is: kerülniük kell az alváshiányt és kezelniük a stresszt, rendszeresen és megfelelően kell étkezniük, időt kell szakítaniuk a testmozgásra. Ha négynél több roham fordul elő, az életmód további optimalizálására, és több megelőző gyógyszerre is szükség lehet.

 

Lektor: dr. Bodnár Eszter belgyógyász, fejfájás-specialista

Megosztás