Ki ne került volna már olyan helyzetbe, hogy családi, baráti összejöveteleken vagy a munkahelyén megfájdult a feje, rosszabb esetben ilyen panasz miatt eleve nem tudott részt venni közös programokon, megbeszélésen. Ez a probléma sok embernek annyira az élete része, hogy egyszerűen elfogadja, ha pedig rátör, bekap egy gyógyszer. Ha ez túl gyakran történik, akkor utóbbi sajnos nem is jelent megoldást, sőt. Ezt a „sőt”-öt komolyan kell venni, ugyanis a fájdalomcsillapítók túlzottan gyakori szedése önmagában is okozhat fejfájást, függetlenül attól, hogy a fájdalomcsillapítót mire használják. Például aki ízületi panaszok miatt kezd el ilyen gyógyszert szedni, és ezt hosszabb ideg teszi, annál emiatt besűrűsödhetnek a fejfájások.

Ha valamilyen okból gyakran van szükségünk fájdalomcsillapítóra, akkor az ilyen jellegű fejfájást azzal előzhetjük meg, ha az alkalmazott készítményt néhány havonta lecseréljük más hatóanyagúra. Emellett figyelni kell arra, hogy fájdalomcsillapítót elhamarkodottan soha nem szedjünk, inkább arra törekedjünk, hogy az ahhoz vezető problémákat megelőzzük, kezeljük. Ehhez tudni kell, hogy a fejfájások lehetnek elsődlegesek és másodlagosakat, a megelőzés mikéntje pedig attól függ, melyikkel állunk szemben. A másodlagos fejfájásokat tüneti fejfájásnak is nevezik, kiválthatja őket rengeteg tényező. Ilyen például a dehidratáltság és az alkoholfogyasztás – emiatt fontos mindig figyelni a megfelelő folyadékbevitelre, illetve a mértékletes alkoholfogyasztásra. Italozás közben javítja a helyzetet, ha a koccintások szünetében egy-egy pohár vizet is megiszunk.

Okozhat fejfájást egyebek mellett az influenzafertőzés, az arcüreg- és a homloküreg-gyulladás, így ezeket a problémákat sem szabad elhanyagolni. Nem tipikus eset, de sajoghat a fej anyagcsere-kisiklások és ionzavarok miatt is. A látásproblémák, nem korrigált fénytörési zavarok is okozhatnak fejfájást, de kapcsolódhat a panasz cukorbetegséghez, májbetegséghez, vesebetegséghez is. Az ilyen problémák kezeltetése – és terápiájának betartása – amiatt is fontos, hogy velük összefüggésben ne jelentkezzen fejfájás. Sokakat érint a magas vérnyomáshoz társuló fejfájás is, amit szintén komolyan kell venni. Önmagában az még nem okoz fejfájást, ha valakinek 160-170 körüli a vérnyomása, viszont ha az érték már extrém magas, azaz 200-220-ra is felugrik, az már komoly panaszokat is kiválthat. Ekkor persze a fejfájáshoz már más tünetek, így például szédülés, zsibbadás, rossz közérzet is társulnak.

Stressz és tenzió

Az úgynevezett elsődleges fejfájások már nem valaminek a következményeként alakulnak ki, hanem önálló betegségként jelentkeznek. A helyzetet bonyolítja, hogy a másodlagos fejfájások potenciális okai – például a dehidráltság vagy az alkoholfogyasztás – lehetnek az elsődleges fejfájások provokáló tényezői is. Viszont ilyenkor magát a fejfájást az váltja ki, hogy a fájdalomérző rendszer működése zavart szenved. A sokak által ismert tenziós fejfájásnál például az a gond, hogy valami miatt aktiválódik ugyanaz a fájdalomérző-rendszer, mint ami a pszichést leszámítva a többi fájdalomnál. A tenziós típusnál ehhez egy plusztényező is társul – a leggyakrabban a nyak hátsó részének izomfeszülése –, ami hozzáadódik a fejfájáshoz, erősítve azt. Utóbbinak az áll a hátterében, hogy a stresszizmaink többsége a fejnyaki régióban található, és ha ezekből bármilyen izomfeszülés okozta fájdalom befut az agyba, akkor az pont ugyanazokat az idegpályákat használja,mint a tenziós fejfájás. Ennek a fejfájásnak a megelőzését az segíti, ha ülő foglalkozásnál félóránként-óránként felállunk pár percre, kicsit megtornáztatjuk a nyakunkat. Jó hatású az is, ha stressz csökkentő módszereket sajátítunk el.

Pályán van a migrén is

A migrén szintén elsődleges fejfájás, és bár a rá való hajlam öröklődhet, kialakulásában az életmód is szerepet játszhat. Azt például tudjuk, hogy a túl kevés alvás, a rendszertelen étkezés, a sport hiánya, a nagyon sok stressz, egyes gyógyszerek és fogamzásgátlók szedése hajlamosíthat rá. A problémát előhívhatják egyes ételek és italok is, vagy éppen fronthatások. Ebből viszont az is következik, hogy a panaszok jelentkezését sokszor meg lehet előzni. Ehhez az kell, hogy lehetőség szerint kerüljük azokat az ételeket és italokat, amelyek migrént provokálnak. Ilyen jellegű kapcsolatot egyebek mellett a vörösbornál és a pezsgőnél, a sajtoknál, a csokoládénál, a nátrium-glutamátot tartalmazó ételeknél figyeltek meg. Fontos időt szánni a pihenésre is, és betartani az alváshigiéniás szabályokat. Utóbbinak az is része, hogy minden nap ugyanabban az időben fekszünk le és kelünk föl, így elkerülve az alvási adósságot.

Célszerű figyelni arra is, hogy a délutáni órákban ne fogyasszunk koffeint. Ha az életmódbeli változtatások nem elegendőek, akkor a migrént gyógyszeresen lehet kezelni. Az érintetek jelentős részének, ha nagyobb adagban is, de hatnak a szokásos fájdalomcsillapítók, de esetenként külön gyógyszerekre van szükség, olyanokra, amelyek migrén specifikusak. Előfordul az is, hogy a készítményeket nem is a fájdalom csillapítására használják, hanem azért, hogy a migrénes rohamot megelőzzék. Ilyen kezelés akkor jön szóba, ha valakinek havonta legalább négy komolyabb migrénes napja van, és az gyógyszerrel nem kezelhető. Akkor is szóba kerülhet ez a gyakorlat, ha a migrén nem súlyos, de van belőle havi hat-nyolc. Ilyenkor a gond az, hogy hiába hatnak a vény nélküli készítmények, rendszeres alkalmazásuk mellékhatásokkal járhat, így jobb a panaszt eleve megelőzni.