Anozmia

A jelenségről az elmúlt másfél évben a Covid-19 miatt hallottunk sokat, e fertőzésnek ugyanis ez lehet az egyik első – vagy egyetlen – tünete. Persze a panasz nem csak a koronavírushoz kapcsolódhat, 20-30 százalékos gyakorisággal társul más légúti fertőzéshez is, a gyógyulást követően pedig megszűnik. Tartós károsodásról a Covid-19 esetében sem tud a tudomány, a szaglás általában 1-10 napon – maximum egy hónapon – belül ez esetben is helyreáll.

Allergia és életkor

Bár okozhatják vírusfertőzések, az anozmia egyéb problémák miatt is jelentkezhet. Léteznek például olyan veleszületett betegségek, amelyeknél a szaglás eleve hiányzik. Járhat szaglásvesztéssel az allergiás nátha is, de okozhat ilyet az orrpolip és a cisztás fibrózis is. A szaglást jelentősen ronthatják az állandó, erős és irritáló szagok, párolgó mérgek is, amelyek hatására a szaglómező érzősejtjei, receptorai tönkremehetnek, működésképtelenné válhatnak. Romlik ez a képesség az életkor előrehaladtával is, különösen akkor, ha valaki eleve allergiás, vagy gyakran volt náthás. Korral nem csak a szaglóképesség, hanem az ízlelés is gyengül (a két képesség egymásra hatással van), emiatt jellemző az idősebbekre, hogy erősebben fűszereznek.

Ha komoly a baj

Állhatnak az anozmia hátterében olyan fejsérülések is, amelyek érintették az agy szaglásért felelős területét, esetleg direkt módon károsították a szaglóidegeket. Lehet ilyen hatása a stroke-nak, a Parkinson-kórnak és az Alzheimer-kórnak is. Utóbbiakra gyakran épp a szaglásvesztés hívja föl először a figyelmet. Lehet anozmia a cukorbetegség hosszabb távú szövődménye is, és szintén rontja a szaglást a dohányzás (itt a füstben lévő anyagok közvetlenül is károsítják az orrnyálkahártyát.)

Ahhoz, hogy az anozmia megszűnjön, meg kell keresni az okát, és azt kell kezelni. Felső légúti betegségeknél, kisebb problémáknál ez viszonylag egyszerű, de komolyabb bajoknál – például Alzheimer-kórnál – a szaglóképesség már nem állítható helyre.

Lektor: dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész és foniáter szakorvos