Burnout-szindróma

A burnout-szindróma nemcsak fásult hangulatot, kedvtelenséget és örömtelenséget okozhat, hanem komoly szervi problémákat is. Ennek hátterében az áll, hogy a kiégés alapvetően a stressztűrőképességet rontja, aminek következményeként az immunrendszer is őrlángon működik, a szervezet legyengül.

Szerteágazó tünetek

A burnout-szindróma általában az élet több területét egyszerre érinti. Azaz hátterében nem csak a monoton, kihívást nem jelentő munka állhat, hanem az otthoni fásultság is. Komolyabb problémák általában akkor alakulnak ki, amikor ezek a hatások összeadódnak.

A kiégés tünetei nagyon szerteágazóak, visszatérő nátha mellett kialakulhat például ekcéma és gyomorfekély is. Rengeteg olyan tünet is lehet, amely több mentális kórképhez – például a depresszióhoz – is kapcsolható. Emellett jelentkezhetnek olyan szorongáshoz is köthető panaszok, mint a szívritmuszavar, az izzadékonyság, az evészavar, a fáradékonyság és az álmatlanság. Súlyos esetben komolyabb alvászavar, pánikbetegség, szorongásos kórkép is kialakulhat.

Segíthet egy új hobbi

Kiégésnél gyakran javasolják a munkahelyváltást, de akinél erre nincs mód, annak muszáj más megoldást keresnie. Ilyen lehet például egy olyan sport vagy hobbi, amiben van kihívás. Hasznosak lehetnek a közösségi programok is, feltéve, hogy a kiégés nem olyan komoly, hogy az érintett azokra sem tudja rávenni magát. A burnout-szindróma hátterében álló krónikus stressz enyhítését segítheti az autogén tréning vagy bármilyen stresszoldó technika elsajátítása is.

Ha a kiégés már nagyon súlyos, mindenképp szakember segítségére – és minimum fél éves terápiára – van szükség. Ráadásul utóbbi csak a protokoll szerinti hosszúság, a gyakorlatban a felépülés tovább szokott tartani. A pszichoterápia mellett szükség lehet gyógyszeres kezelésre, például antidepresszánsok alkalmazására is.

Szöveg: Szabó Emese
Szakértő: Gyimesi Andrea szexuálpszichológiai szakpszichológus, párterapeuta, művészetterapeuta