Alma gógyszertárak

Gyógyszertárkereső
Lorem ipsum dolor sit amet. Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipisicing elit. Asperiores harum iure, iusto quam rem vel?
Cöliákia (lisztérzékenység)

Cöliákia (lisztérzékenység)

2020. október 13.

A cöliákia, más néven lisztérzékenység egy autoimmun betegség, amelynek oka nem maga a liszt, hanem a kalászos gabonákban megtalálható glutén nevű fehérje, illetve annak egyik komponense, a gliadin.

A cöliákia nem csak emésztőrendszeri tüneteket okoz, kihatása van az egész szervezetre, így a csontrendszerre és a bőrre is. Kiindulási pontja az, hogy az érintettek immunrendszere glutén fogyasztásakor olyan hibás immunválaszt indít be, ami a vékonybélbolyhok pusztulását eredményezi. Ez kezeletlen esetben felszívódási zavarokhoz és az ebből adódó hiánybetegségekhez is vezethet.

Változatos tünetek

Enyhébb esetben a cöliákia alig okoz tüneteket, a probléma sokszor nem is tűnik fel az érintetteknek, vannak viszont olyan betegek, akiknél a lisztérzékenység komoly életminőség-romlást eredményez. Gyerekkorban viszonylag egyértelműek a tünetek, így a diagnózishoz hamarabb el lehet jutni, felnőtteknél viszont a panaszok nagyon szerteágazók lehetnek, így a probléma felismerése nem mindig egyszerű. A kicsiknél a cöliákiát klasszikusan akkor fedezik fel, amikor az étrendbe bevezetik a gluténtartalmú ételeket. A gyerekek ilyenkor jellemzően étvágytalanná válnak, hánynak és puffadnak, fejlődésük lassul. Emellett a kicsik nyűgössé és ingerlékennyé válnak, folyamatosan fáradtak. Zsírfényű lesz a székletük is, ami tipikus jele a felszívódási zavarnak. Idővel olyan tüneteik is lesznek, amelyek már a felszívódási problémákból adódnak, vitamin- és vashiányra utalnak.

Felnőttként nehezebb

Mivel a felnőttkori tünetek jóval változatosabbak, ilyenkor már nehezebb felismerni a betegséget. Persze a hasmenés, székrekedés és puffadás ilyenkor is vezető panasz, de a legkarakteresebb tünetek nem feltétlenül ezek. Ráadásul a szimptómák egy része nem is utal arra, hogy a probléma oka emésztőrendszeri lenne. Ezeket már inkább a vitaminok, ásványi anyagok nem megfelelő felszívódása okozza. Jelentkezhet például kimerültség és fáradtság, pszichés zavar, súlyos felszívódási zavarnál akár kóros fogyás, csontritkulás, majd annak következményeként törés és egyéb csontprobléma is. Kialakulhatnak fekélyek a szájnyálkahártyán, jelentkezhet bőrszárazság, hajhullás, töredezetté válhatnak a körmök. Lehet panasz az izomgyengeség és az izomgörcs, felléphetnek véralvadási zavarok, vashiány és vérszegénység. Az érintettek fogékonyabbak lehetnek a különböző fertőzésekre, nehézzé válhat a gyerekvállalás. A tünetek közt lehetnek különböző neurológiai panaszok is. Ha valaki hosszabb távon nem követi a diétát, akár bélrendszeri rák is kialakulhat.

 

Tévúton az immunrendszer

A cöliákia hátterében álló hibás immunreakció pontos oka nem ismert, de a genetikai háttér mindenképpen hajlamosító tényező. A probléma közvetlen kiváltó oka a glutén fogyasztása, genetikai hajlam esetén magát az immunreakciót az indítja be. Ez nem klasszikus allergia, de a vékonybélben kialakuló immunválasz ahhoz hasonló. Az autoimmun betegség jelentkezését az esetek nagy hányadában vírusfertőzés előzi meg, az ellene adott immunválasz szerepet játszhat a cöliákia kialakulásában. A betegséggel a legnagyobb gond az, hogy ha a glutén elleni immunreakció egyszer már beindult, akkor az egy életen át megmarad.

Ugyan a cöliákia nem gyógyítható, de gluténmentes diétával jól karban tartható (a kezelés lényegében a diétát jelenti), a szövődmények megelőzhetők. Ennek érdekében viszont fontos, hogy tünetek esetén azonnal megkezdődjön a kivizsgálás, ha pedig a gyanú beigazolódik, az érintett szigorúan kövesse a gluténmentes diétát. Viszont amíg nincs meg a diagnózis, nem szabad gluténmentesen étkezni. Maga a kivizsgálás vérvételt és antitest-vizsgálatot jelent, endoszkóppal vett biopszia segítségével pedig ellenőrzik a bélbolyhokat is. Lehetőség van genetikai vizsgálatra is.

 

Kerülni a glutént

A cöliákia kezelése gluténmentes diétát jelent, magyarán az étrendből ki kell hagyni minden glutént tartalmazó élelmiszert. A glutént is tartalmazó kalászos gabonákból (búzából, árpából, rozsból, és részben zabból) készülő alapanyagokat gluténmentes gabonákkal, így például hajdinával, kölessel, rizzsel, kukoricával, gluténmentes zabepehellyel lehet helyettesíteni, ezek remek rostforrások is lehetnek (rizsből ez esetben a barna rizs választandó). A teljes kiőrlésű búza, árpa és a rozs megvonása gyakran rostszegény táplálkozást okoz, ez azonban a zöldségek, hüvelyesek és gyümölcsök bőséges fogyasztásával is ellensúlyozható. A kiegyensúlyozott, egyénre szabott étrend összeállításához érdemes dietetikustól segítséget kérni, mert a szakemberek minden szempontot szem előtt tudnak tartani. Ez azért kulcskérdés, mert ha a diéta megfelelő, a szabályokat pedig betartják, a vékonybél sejtjei regenerálódnak, így helyreáll a felszívóképesség, megszűnnek a hiánybetegségek, egyéb tünetek. Azt ugyanakkor tudni kell, hogy a diéta betartása esetén is minimum egy év, mire az antitestek szintje rendeződik.

Lektor: Schmidt Judit dietetikus, a Youteefool blog szerzője

 

Megosztás

Jelentkezz be Alma+ fiókodba,
vagy regisztrálj és hozd létre most!
Törzsvásárlói kártyaszámodat a plasztik kártyád
hátoldalán találod.
Tipp: 250100-al kezdődik a kártyaszám
Card number illustration