A gluténérzékenységet sokan még ma is keverik a klasszikus lisztérzékenységgel (ezt nevezik cöliákiának), pedig a két problémát fontos egymástól egyértelműen elválasztani. Az első lépés a tényleges veszélyeket rejtő cöliákia kizárása, ami viszonylag egyszerű, a diagnózis pedig egyértelmű. Itt gyanú esetén – ilyen lehet a hasmenés, a puffadás és a hasi diszkomfortérzés – egyből megkezdődik a szakorvosi kivizsgálás, azt megelőzően tilos áttérni a gluténmentes étrendre. Ennek oka, hogy ha valaki saját elhatározásából – diagnózis nélkül – kezdi el kerülni a glutént, akkor a szervezetben kimutathatatlan szintre csökken az ellenanyag mennyisége. Ez azért gond, mert az autoimmun eredetű cöliákia diagnózisát olyan vérvizsgálat erősíti meg, amiben nézik a glutén ellen termelőző antitestek számát. Sőt, az is elképzelhető, hogy a műszeres vizsgálatot – a gyomor- és vékonybél-tükrözésnél is álnegatív eredmény születik az önként elkezdett gluténmentes étrend hatására, hiszen a bélbolyhok néhány hét alatt regenerálódhatnak.

Az endoszkópos vizsgálat során bélboholy biopsziát, azaz mintavételt is végeznek, a szájnyálkahártyából vett mintából pedig genetikai vizsgálat történhet. Ezek minden kétséget kizáróan igazolhatják a betegség fennállását.

Vér- és genetikai vizsgálattal is próbálják kimutatni a betegségre való hajlamot vagy annak jelenlétét. A genetikai vizsgálat az örökölt hajlamot mutatja meg, ilyenkor a HLA DQ2 és DQ8 vizsgálatra kerül sor. A vér tesztelésekor az anti-endomysium antitest és a szöveti trangszlutamináz-elleni antitest jelenlétét keresik.

Folytatódhat a nyomozás

Ha a szerológiai és a szövettani vizsgálatok kizárták a lisztérzékenységet, el lehet kezdeni a gluténmentes diétát, a nyomozás pedig folytatódhat. Ehhez a legjobb dietetikustól segítséget kérni, ő állíthat össze olyan étrendet, amely a probléma okát egyértelműsítheti. Ha annak hatására a panaszok megszűnnek, kimondható a gluténérzékenység diagnózisa. Ennek a problémának van egyébként hivatalos neve is: nem-cöliákiás gluténszenzitivitás, amit az angol elnevezés alapján – non-celiac gluten sensitivity – NCGS rövidítéssel is szoktak emlegetni.

Ha az étrend segítségével sikerül azonosítani a gluténérzékenységet, nem kell annyira szigorú gluténmentes diétát tartani, mint az autoimmun eredetű cöliákiánál, ugyanis ez esetben az érzékenység miatt nem pusztulnak el a bélbolyhok, maximum kellemetlen tünetek jelentkeznek.