Gyakran hallunk ilyen állításokat: „allergiás vagyok a laktózra”, „gluténallergiám van”, esetleg „lisztérzékeny vagyok”. Azonban ezek közül egyik sem helyes, sőt ezek közül kettő nem is létező betegség. A laktóz és a glutén esetén ugyanis intoleranciáról beszélhetünk, a lisztérzékenység pedig a gluténintolerancia pontatlan megnevezése, mert nem a lisztre, hanem az egyes lisztekben megtalálható glutén nevű fehérjére érzékeny valaki. De mi a különbség az allergia és az intolerancia között?

A táplálékallergia esetén egy immunfolyamat indul el a szervezetben, amely enyhébb és súlyos, akár katasztrofális tüneteket okozhat. Ilyenkor jellemzően egy fehérje, vagy annak részlete vált ki reakciót, amely az immunrendszer túlműködését okozza. Jellemző példa rá a tejfehérje- vagy a mogyoróallergia, de gyakori még a szója- vagy a tojásallergia is. A tünetei általában gyorsan, maximum néhány órán belül kialakulnak, ezek között tipikus allergiás reakciókat találunk: légzési nehézség, bőrkiütések és -viszketés, orrfolyás, hasmenés. A táplálékallergiák gyakorisága gyermekkorban 6-8 százalék, felnőttkorra ez 1,5-4 százalékra csökken, azaz sok allergia „kinőhető”, a legtöbb – például a mogyoróallergia is – egész életünket végigkísérheti.

A táplálékintolerancia viszont nem érinti az immunrendszert, általában valamely enzim hiánya miatt alakulnak ki a tünetek. Jól ismert például, hogy a tejcukor-érzékenységet a tejcukrot, vagyis a laktózt bontó laktáz nevű enzim csökkenése vagy hiánya okozza. Ilyenkor a bélbaktériumok bontják el a tejcukrot, és ennek következtében jelentkeznek az intoleranciára jellemző panaszok. Ilyen lehet a felfúvódás, puffadás, hasi görcsök, hasmenés, hányinger, hányás. A tünetek a fogyasztás követően leghamarabb 3-4 órán belül jelentkeznek, de ez akár 2-3 nap is lehet. Szerencsére a táplálékintolerancia tünetei enyhék, inkább kellemetlenek, de sosem életveszélyesek. A táplálékitoleranciák az emberek mintegy 30-40 százalékát érinthetik az életük során, egyes típusai pedig lehetnek átmenetiek is.

A gluténintolerancia esetén a bélbolyhokat károsítja egy, a tészta rugalmasságát adó fehérje, a glutén. Ez sajnos a búza mellett számos más gabonában is megtalálható, például az árpában, a rozsban, a tönkölybúzában is. A probléma az emberek 1-2 százalékát érinti, számukra a glutént tartalmazó gabonafélék és az abból készült termékek teljes elhagyása jelent megoldást.

A táplálékintoleranciák egy részére létezik olyan készítmény, amellyel a tünetek elkerülhetők. Vásárolhatunk laktázenzimet tartalmazó kapszulát vagy port, így a normál tejtermékek is fogyaszthatók, vagy hisztamin-intolerancia esetén az úgynevezett DAO-pótló készítmények segíthetnek. Ezekről érdeklődjön gyógyszerészénél!