Epekő

Ezek nagysága nagyon változékony: lehetnek a kövek homokszem-méretűek, de akár galambtojás nagyságúak is. Képződésük legfőbb oka, hogy valamilyen okból csökken az epehólyag aktivitása, emiatt sűrűsödik, megváltozik az epe összetétele. Az epe alapvetően az elfogyasztott ételek megemésztéséhez szükséges enzimeket tartalmazza, pangása során a benne lévő sók, kristályos anyagok csapódhatnak ki. Az epekövességnek mindenképpen kedvez az epehólyag-gyulladás, a magas koleszterinszint, az elhízás, a cukorbetegség, a májzsugorodás. Kialakulásban vélhetően szerepet játszanak örökletes tényezők is.

Mondhatni népbetegség

Az epekövesség nagyon gyakori probléma, 60 éves kor felett már az emberek nagyjából negyedét érinti. Harminc éves kor alatt a panasz ritka, gyakorisága csak néhány százalékos. A későbbi kialakulás rizikóját az elhízás kerülése és az egészséges étrend mindenképpen csökkenti, de a megelőzésnek biztos módszere nincs.

Az epekövesség diagnózisát leggyakrabban hasi ultrahangvizsgálat során, vagy a tünetekből kiindulva állítják fel az orvosok. Ilyen tünet lehet például az epehólyag elzáródása miatti epegörcs, ami heves, görcsös, középső felhasi fájdalommal jár, és amihez akár hányás, hányinger is társulhat. A fájdalom lehet tompa vagy éles, késszúrásszerű is. A panaszok rendszerint bizonyos idővel az étkezés után jelentkeznek, főképp zsíros, nehéz ételek válthatják ki. Az ilyenkor jelentkező epegörcs egyik oka az lehet, hogy ilyenkor az epehólyag többszöri összehúzódással próbálja az epét a tápcsatornába juttatni, de ezt a vezetéket elzáró kő megakadályozza. Ha az epeutak elzáródása tartósan fennáll, a vizelet sötét színű, a bőr sárgás, a széklet pedig világos, szürkés lesz. Ez az állapot az úgynevezett elzáródásos sárgaság, ami súlyos, életveszélyes helyzet, sürgős beavatkozást igényel az epeelfolyás biztosítása érdekében.

Hasonlóan nagy fájdalommal, általános rosszulléttel, esetleg lázzal járhat az epehólyag gyulladása, mely szintén súlyos állapot. Ilyenkor általában először antibiotikus kezelés, majd halasztott műtéti beavatkozás szükséges. Ennek elmaradása esetén a gyulladásban lévő epehólyag akár át is lyukadhat.

Néma kövek?

Az epekövesség az esetek jelentős részében semmilyen panaszt nem okoz, azt csak véletlenszerűen ismerik föl egyéb okból végzett kivizsgálás, ultrahangvizsgálat során. Az epekő, ha meszes, azaz kalciumot tartalmaz, röntgen és CT-eljárásokkal is jól kimutatható.

Az epekőbetegség gyógyítása minden esetben műtéti. A sürgős eseteket – ilyen például az elzáródásos sárgaság – leszámítva az ilyen műtétek nagyrészt tervezhetők. Ezeket általában laparoszkópos úton, nyitott hasi műtét nélkül végzik. Ezen műtéti technika nagy előnye a hasfali metszés hiánya, melynek köszönhetően a betegek – szövődménymentes esetben – akár az epeműtét másnapján vagy harmadnapján hazaengedhetők.

Az epekövesség következtében létrejövő szövődmények lehetősége miatt a követ tartalmazó epehólyag eltávolítása feltétlenül indokolt. Az epe, amely a jó emésztés egyik záloga, a májban termelődik, majd a termelt epe közvetlenül a bélbe jut. Az epehólyag csak raktározó feladatkörrel bír. A néma epekő viszont lehet, hogy időzített bomba, ezért fontos még tünetmentes állapotban megszabadulni tőle.

Lektor: dr. Harasta Edit gasztoenterológus, sebész főorvos