A máj a testünk jobb oldalán, a rekeszizom alatt, a hasüregben helyezkedik el. Egészséges felnőttekben súlya mintegy másfél kilogramm, színe vörösbarna, amit a benne lévő rendkívül sűrű érhálózatnak köszönhet. Két nagyobb lebenyből áll, amelyeket további kisebb részekre, úgynevezett lebenykékre lehet osztani.

Feladatai rendkívül sokrétűek: részt vesz minden tápanyag, tehát a zsírok, a fehérjék és a szénhidrátok anyagcseréjében, és itt történik meg a szervezetünk számára fontos fehérjék és zsírsavak egy részének felépítése, azaz szintézise is. Lebontja az alkoholt, de minden más, a bélrendszerből felszívódott felesleges és/vagy káros anyagot is közömbösít, ameddig bírja. A májban történik a sejtjeink számára fontos – nagyobb mennyiségben azonban érelmeszesedést okozó – koleszterin képzése is, valamint itt raktározódik a vitaminok és az ásványi anyagok jelentős része is – szervezetünk majdnem teljes vastartaléka a májban található. Ennek jelentős része az elöregedett vérsejtek lebontásából származik, hiszen ezt a funkciót is a máj látja el.

Ez utóbbiból ráadásul itt termelődik egy nagyon fontos anyag, amely az emésztésünkhöz szükséges: az epe. Naponta 8-10 dl epe képződik, amely a vékonybélbe ürül, itt pedig a táplálékban található zsírokat segít lebontani. Az epesav mellett jelen lévő epefesték színanyaga pedig nem más, mint az elöregedett vörösvértestek színét adó fehérje, amelyre már nincs szüksége a szervezetünknek, így a széklettel távozik, annak jellegzetes barna színét adva.

Amilyen bonyolult és sokrétű feladatokat lát el a májunk, olyan sokfélék lehetnek a betegségei is. Mivel óriási tartalékokkal és regenerációs képességekkel rendelkezik, problémáira sokszor túl későn derül fény. A rendszeres, legalább évenként esedékes laborvizsgálatok során ezért fontos, hogy a máj megfelelő működését jelző enzimek értékeire is figyeljünk.