Aranyér

Az aranyerek ki is fordulhatnak, illetve attól függően, hogy a végbélzáróizom melyik oldalán helyezkednek el, eleve lehetnek külsők és belsők is.

Ha piros a papír

Az aranyér sokáig tünetmentes, gyakori, hogy először csak az jelzi, hogy a székletürítés után vércsík látszik a toalettpapíron. A begyulladt aranyér már fájdalmas is lehet, kemény dudorrá, tapinthatóvá válhat a végbélnyíláson kívül. A fájdalom fokozódik székeléskor, de azt követően sem szűnik meg teljesen, az üléskor is gondot okozhat. A kívülre került csomó felszíne sebesre dörzsölődhet, váladékozhat.

Ugyan az aranyér elsődleges oka a kötőszövet öröklött gyengesége, közvetlen kiváltó oka jellemzően a székelés közbeni erőlködés, ami főleg székrekedés miatt fordul elő. Okozhatnak aranyeret bizonyos májbetegségek, de kedvez a kialakulásnak az ülő életmód, a mozgáshiány és az elhízás is. Nőknél a várandósság alatt a kismedencei vénákra nehezedő nyomás, a vértérfogat növekedése, valamint a progeszteron értágító hatása is emeli a rizikót.

Nem mindig kezelik

Az aranyér diagnózisát fájdalommal nem járó végbéltükrözés során állítják fel az orvosok, ez a vizsgálat azonnali és megbízható eredményt ad. További vizsgálatokra csak akkor van szükség, ha egyéb betegség gyanúja is felmerül, és azt akarják kizárni. Az aranyeret mindig a stádiumától függően kezelik. Ha nincsenek panaszok, kezelésre általában nincs is szükség, elég figyelni a rostban gazdag táplálkozásra, esetleg székletlágyítók fogyasztására. Emellett hasznosak lehetnek az ülőfürdők, és segíthetnek kúpok, kenőcsök is. Súlyosabb esetben már mindenképpen gyógyszerekre van szükség, ha pedig a helyzet még rosszabb, akkor az aranyér gumigyűzűzésére, vagy akár műtéti beavatkozásra is sor kerülhet.

Lektor: dr. Harasta Edit gasztoenterológus, sebész főorvos