Hivatalos neve major depresszió (használják rá az unipoláris depresszió megnevezést is). A probléma igen gyakori, az Egészségügyi Világszervezet szerint ma ez a mentális betegség okozza a legnagyobb egészségügyi terhet a világon. A depresszió nálunk is rengeteg embert érint, előfordulásában élen járunk.

Több a rossz kedvnél

Bár azt gondolnánk, a depresszióhoz elég átélni egy komolyabb traumát, ez nincs teljesen így, az esetek egy részében kell hozzá egyfajta genetikai hajlam is. Ha ez adott, akkor a betegség nagyobb eséllyel alakul ki külső kiváltó tényezők, negatív életesemények hatására. A személyes tragédiák, veszteségek mellett vezethet depresszióhoz a stressz is, és beindíthatják a hozzá vezető folyamatot különböző testi problémák is. A sérülékenységet depressziós periódusok is növelhetik – amikor még nem áll fönt major depresszió, de a hangulat nyomott –, de akár az is, ha valakit keveset ér természetes napfény.

Testben, lélekben

A major depresszió biokémiai háttere igen összetett, kialakulása a szerotonin-, a noradrenalin- és a dopaminrendszerrel, azok megbomlásával függ össze. Nem véletlen, hogy a ma használt antidepresszánsok is ezekre a rendszerekre hatnak. Bár súlyos állapotú betegeknél mindenképp szükség van ilyen készítményekre, enyhe esetekben elegendő lehet a pszichoterápia is. Komoly problémánál ez már nem működik, a betegek többsége eleve alkalmatlan az ilyen kezelésre, mert a terapeutával nem kooperál. A kutatások egyébként azt mutatják, hogy a leghatékonyabb a két módszer együttes alkalmazása. A mentális probléma kezelésében a gyógyszerek és a pszichoterápia mellett fontos szerepe van a pszichoedukációnak is, amire nem csak a betegnek, hanem a környezetének is szüksége van. El kell ugyanis fogadni, hogy ennél a problémánál nem megoldás azt ismételgetni, hogy az érintett "szedje össze magát". Fontos az is, hogy a beteg szánjon időt a testmozgásra, legalább úszni, kocogni menjen el rendszeresen.

 Lektor: Faludi Viktória tanácsadó szakpszichológus, krízisterapeuta