COPD

A COPD néven emlegetett krónikus obstruktív légúti betegség az ötödik leggyakoribb halálok. Érintettjeinek túlnyomó többsége - 90 százaléka - dohányos, míg a többiek szinte kivétel nélkül passzívan szívják a füstöt. Ez a betegség itthon is nagyon gyakori, nagyjából félmillió érintettje van. Ez azonban nem is a tényleges gyakoriság, mert a kórt nagyjából a betegek 70 százalékánál még nem ismerték föl. Ennek oka az, hogy az érintettek sokszor még a háziorvost sem keresik föl panaszaikkal, mivel azt gondolják, tüneteik csak a dohányzás okozta irritáció miatt jelentkeznek. Szakemberhez jellemzően csak akkor fordulnak, amikor már súlyos állapotban vannak. Pedig a korai felismerés nagyon fontos, hiszen a túlélési idő attól függ, kinek mennyire használódik el a tüdeje, mire fölismerik és kezelni kezdik a kórt.

Bűnös cigaretta

A COPD-t a tüneteiről viszonylag egyszerűen föl lehet ismerni, hiszen a dohányosoknál jellegzetes panaszt okoz. Ez hasonlít a krónikus hörghuruthoz, nem véletlen, hogy a köznyelv hörghurutként vagy tüdőtágulásként, esetleg asztmaként hivatkozik erre a betegre. Pedig erről szó sincs: a COPD az asztmára egyedül abban hasonlít, hogy ahhoz hasonló sípoló légzést okozhat.

A betegségnek alapvetően két típusa van, de lényege mindkét esetben ugyanaz. Az, hogy a dohányosok tüdeje idővel roncsolódik és tönkremegy, benne pedig krónikus gyulladás alakul ki. A gondot az okozza, hogy az emiatt termelődő váladék eltömíti a kis légutakat. Míg a COPD krónikus hörghurutos típusa bő köpetürítéssel is jár, addig tüdőtágulásos változata inkább vékony alkatú, de nagyon szikár embereknél jelentkezik, legészrevehetőbb tünete pedig a sípoló légzés. A betegség lefolyása mindkét esetben ugyanaz: az érintettek légzésfunkciója fokozatosan romlik, egy idő után oxigénhiány lép föl, a beteg pedig úgynevezett légzési rokkanttá válik. Ez azt jelenti, hogy a kezeléshez már otthoni oxigénpalack vagy kórházi ellátás is szükséges. A tüdőkapacitás a betegség előre haladásával amiatt csökken drámaian, mert a tüdő kis léghólyagocskái összeszakadoznak, helyükön pedig nagy lyukak, üres, légzőfelület nélküli felületek képződnek. Ezeken a mosogatószivacshoz hasonló felületeken nem történhet meg a szükséges gázcsere.

Időben felismerni

A COPD terápiája sokat javult, de a betegség ma sem gyógyítható, csak előre haladása lassítható. Vannak például olyan gyógyszerek, amelyek csökkentik a hörgő gyulladását, a hörghurutot, és emellett tágítják a hörgőket is. A kezelésnek köszönhetően a panaszok enyhülhetnek, a hörgőtágító gyógyszerek hatására a légzésfunkciós értékek javulhatnak. Ezek a készítmények a váladékot is föloldják, hogy azt ki lehessen köhögni. Így amikor egy-egy fertőzés miatt a betegség belobban, azt valamennyire lehet kezelni. Viszont maga a COPD nem visszafordítható, amiatt fontos eleve megelőzni a kialakulását. Ezt a dohányzás kerülése, illetve abbahagyása segíti. A dohányzás tüdőre gyakorolt káros hatása kb. tíz év alatt szűnik meg. Ennek szerepét mutatja, hogy van például olyan COPD-s beteg, aki alapvetően egészséges és már nem dohányzik, betegségével pedig húsz év alatt jut el a végstádiumáig, míg van olyan láncdohányos is, aki három-négy év alatt.

Lektor: dr. Bittner Nóra PhD klinikai onkológus, tüdőgyógyász