Alma gógyszertárak

Gyógyszertárkereső

Asztma

Az asztma krónikus, gyulladásos tüdőbetegség, amely nem gyógyítható, de jól kezelhető.

Az asztma krónikus tüdőbetegség, amely nem gyógyítható, de jól kezelhető, a hétköznapok rohammentessé tehetők. A betegség tüneteit az okozza, hogy a tüdőbe vezető főbb légutak krónikus gyulladásban vannak, a légutakat pedig a hörgők simaizomzatának görcsös összehúzódása is beszűkíti. Ilyenkor hörgők és a tüdőben található sejtek túl sok nyákot is termelnek, ami tovább fokozza a szűkületet.

Enyhétől a veszélyesig

Szerencsés esetben az asztma tünete lehet kisfokú nehézlégzés, de jelentkezhet miatta súlyos légzési elégtelenség is. Előfordulhat, hogy a légzés annyira nehezítetté válik, hogy az asztmás roham az életet is veszélyeztetheti. Látszik tehát, hogy a betegség súlyossági fokai nagyon eltérőek lehetnek.

Az asztma okai nem tisztázottak, de az biztos, hogy a kezeletlen légúti allergiások 20-40 százaléka idővel asztmás lesz. Ismert az is, hogy az asztmás betegek légútjai eleve érzékenyebbek, még a teljesen hétköznapi ingerekre is reagálhatnak gyulladással – kell tehát az asztmához egyfajta hajlam is. Az asztmás roham közvetlen kiváltó oka lehet például virágpor vagy házi poratka, állatszőr vagy füst. Vezethet asztmás rohamhoz akár a hideg levegő, a fizikai terhelés és a stressz is. A panaszok hátterében soha nem mutatható ki kórokozó, tehát nincs olyan vírus vagy baktérium, amely okolható lenne a tünetekért. 

Időben kezelni

A betegek többségénél az asztmás tünetek enyhék, körülbelül hetente jelentkeznek. Megesik, hogy az érintettek nem is tudnak betegségükről, az csak egy elhúzódó köhécselés vagy a fizikai terhelés miatt megjelenő nehézlégzés kapcsán derül ki, amikor mérik a légzésfunkciós értéket. Ilyen esetben a kezelést fontos hamar megkezdeni, ugyanis a folyamatos gyulladás a légúti nyálkahártya maradandó károsodásokhoz, a légzésfunkció beszűküléséhez vezethet. Az asztma kezelésének elsődleges célja az, hogy megszűnjön a hörgőgörcs és a gyulladás. Ehhez belélegezhető, közvetlenül a tüdőbe juttatható hörgőtágító gyógyszereket használnak, de az orvos javasolhat szájon át szedhető vagy injekciósan adagolható készítményeket is. A hörgőtágítók kiegészítő kezelésként, alkalmanként használatosak, de nem helyettesíthetik az inhalációs szteroidokat, amelyek az asztmát okozó gyulladást csökkentik. Erre a gyulladáscsökkentő terápiára asztma esetében folyamatosan szükség van. Enyhe esetben – ha az asztmás panaszok csak szénanátha kapcsán jelentkeznek – a tünetekért elsősorban felelős hisztamin ellen ható gyógyszerek is elegendőek lehetnek. Ma már többféle gyógyszer kombinált alkalmazása is megoldható inhalatív módon, a súlyos, kezelésre nem reagáló betegeket pedig asztmacentrumokban speciális immunterápiára állítják.

Lektor: dr. Bittner Nóra PhD klinikai onkológus, tüdőgyógyász 

Megosztás