Bár a folyamatot megállítani nem tudjuk, tehetünk azért, hogy sikeresen, egészségesen öregedjünk. Ennek első lépése, hogy belátjuk: bár a kor előrehaladtával ráncosodik a bőrünk, csökken az izomtömegünk és azzal együtt a teljesítményünk, romlik a légzőrendszerünk és a szívünk alkalmazkodóképessége, rosszabb lesz a látásunk és a hallásunk, de a betegség nem kötelező velejárója az idős kornak. „Önmagában az öregedés nem számít kóros állapotnak, ez a folyamat teljesen természetes. Az idősödés elején például nő a testtömegünk, aztán csökkenni kezd, de ez is csak az anyagcsere-folyamatok normális változásából következik. Egyszerűen el kell fogadnunk, hogy az idősödéssel az állapotunk változik, de ha a megváltozott helyzethez igazodva, egészségesen élünk, akkor az öregedés sikeres is lehet” – mondja dr. Egervári Ágnes neurológus, neuropatológus.

A Magyar Gerontológiai és Geriátriai Társaság elnökségi tagja kiemeli, hogy ami ellen tudunk tenni, az ellen tennünk is kell. A látásromlás például korrigálható szemüveggel, műthető a szürkehályog is. Ugyanez a helyzet a hallással, ami hallókészülékkel szintén javítható. Ez azért fontos, mert a nagyothallás izolálja az idős embereket, a magány pedig nem kedvez az egészséges öregedésnek. Idősebb korban nem csupán a szervek működése romlik, hanem gyakoriak a hangulati változások, ilyenkor magasabb a depresszió rizikója is. Ennek szervi okai vannak, mert a szervezetben csökken bizonyos ingerületvivő anyagok szintje. Viszont gyógyszerekkel az ilyen jellegű problémák ugyancsak kezelhetők, de csupán akkor, ha időben lépünk.

Nem szabad legyinteni

„Fontos, hogy törődjünk magunkkal. Mert míg az természetes, hogy az autónkat pár évente elvisszük műszaki vizsgára, előtte pedig átnézi szerelő, addig mi gyakran a háziorvosig sem megyünk el – akkor sem, ha valamilyen problémánk van, és azt kezeltetni kellene. Például gyakori, hogy akinek a negyvenes-ötvenes éveiben enyhe magasvérnyomás-betegsége van, az nem szed rá gyógyszert. Ugyanez igaz a cukorbetegségre, sokan annak kezelését sem veszik komolyan. Ilyen esetekben az adherencia – így nevezik a terápiás hűséget – nagyon rossz, az érintettek egyszerűen azt mondják: minek szedjenek gyógyszert, ha semmilyen panaszuk nincs? Cukorbetegségnél az is gyakori, hogy a páciensek csak beveszik a felírt készítményeket, de a diétával nem foglalkoznak. Pedig a kettő csak együtt működik” – emeli ki Egervári Ágnes.

A diabéteszre azért fontos figyelni, mert ennél a probléma nem az, hogy úgymond magas a vércukorszint, hanem az, hogy mindez komoly szövődményeket okoz. Miatta nem jut be a sejtekbe a cukor, tönkremegy a vese és a szem, károsodnak az erek és az idegek. A magas vérnyomás sem csak az érezhető tünetek miatt kellemetlen, hanem azért, mert súlyos következményei lehetnek. Az alapbetegségeket sokan azzal is rontják, hogy dohányoznak és alkoholt fogyasztanak, aminek végeredményeként az idős kort már nem jó egészségben töltik. Nem kedvez a sikeres öregedésnek az sem, ha valaki fiatalabb korában túlterheli magát, két végén égeti a gyertyát. Emiatt lenne fontos, hogy egészségtudatosan éljünk és figyeljünk a prevencióra.

Legyen kisebb a tányér

Bármilyen furcsán hangzik, de a betegségek megelőzését, az ízületi, szív- és érrendszeri problémák kitolását már az is segíti, hogy a kor előre haladtával egyre kisebb tányérról eszünk. Erre azért kell figyelni, mert idősödve csökken az energiafelhasználásunk, viszont ha ezzel párhuzamosan ugyanannyit eszünk, mint korábban, akkor értelemszerűen elhízunk. Ennek az egészségre nézve komoly következményei lehetnek, a túlsúly miatt ugyanis egyre kevesebbet mozgunk, aminek eredményeképp még inkább fölcsúsznak a kilók. Ilyenkor beindulhat egyfajta ördögi kör, aminek következményeképp ízületi kopások, szív- és érrendszeri problémák és egyéb betegségek alakulhatnak ki.

Fotó: Dreamstime.com

Figyelni nemcsak a táplálék mennyiségére, hanem a minőségére is kell, ha ugyanis túl zsíros ételeket eszünk, emiatt pedig megemelkedik a koleszterin- és a vérzsírszintünk, akkor megnő az érelmeszesedés rizikója is. Először csak a kisebb erek záródnak el, de utána már a nagyobbak is. Idősödve arra is jobban kell figyelnünk, hogy ha fölszedtünk pár kilót, azt próbáljuk meg mihamarabb leadni. Ehhez akár dietetikustól és edzőtől, gyógytornásztól is kérhetünk segítséget, de sokszor az is elég, ha elkezdünk úszni, kocogni vagy akár csak gyalogolni. A testmozgás ugyanis nem feltétlen sportolást jelent, elég lehet a komolyabb séta, ami kortársakkal is űzhető közösen.

„Erre az Országos Gyalogló Idősklub mozgalom is lehetőséget ad, aminek a kezdeményezője Monspart Sarolta volt, aki élete végéig nagyon aktív és mozgékony volt. Ma már sok ilyen klub működik az országban, érdemes lehet csatlakozni valamelyikhez. Az ilyen programok amiatt is hasznosak, mert a közösségi lét szintén fontos része az egészséges öregedésnek” – emeli ki szakértőnk. A mozgás azért is fontos, mert karbantartja az izmokat, az erősebb izomzat pedig segít kivédeni az eséseket és az azokból adódó csonttöréseket. Az semmiképpen sem szerencsés, ha nyugdíjaskorunkban csak otthon ülünk, és naphosszat a tévét kapcsolgatjuk, különösen, ha másokkal csak elvétve beszélgetünk.

Időben kell lépni

Bár idősebb korban a memória is romlik valamelyest, a demencia koránt sem magától értetődő, annak hátterében mindig valamilyen betegség áll. A kognitív képességek időskori csökkenése az esetek többségében Alzheimer-kórra vezethető vissza, de állhat a hátterében érrendszeri probléma, Parkinson-kór és persze sok egyéb, elsősorban neurodegeneratív betegség. Vagy akár az alkoholizmus is. Ugyan az ilyen betegségek többsége nem gyógyítható, de kezelhető, a lefolyása lassítható, az alkoholizmus pedig leküzdhető. Utóbbiban addiktológusok tudnak segíteni, az előbbiekben pedig elsősorban neurológusok.

Annak érdekében, hogy az ilyen betegségek ne rosszabbodjanak túlzott ütemben, fontos, hogy már az első tüneteknél – ilyen a rövid távú memória romlása – jelezzük a problémát. A demenciatesztet akár háziorvos is elvégeztetheti, de szociális szakemberek is értenek hozzá. Neurológusra vagy pszichiáterre csak a további kivizsgáláshoz van szükség olyan esetekben, amelyeknél a teszt problémát jelez. Ha igazolódik a gyanú, akkor a betegségeket lehet kezelni, ezáltal pedig lassítani a lefolyásukat.

Testben, lélekben

Az időskori kognitív hanyatlás hátterében a vaszkuláris demencia is állhat. Ez azért alakul ki, mert az agyi vérellátás valamilyen szív-érrendszeri probléma – például magas vérnyomás vagy szívritmuszavar – miatt zavart szenved, ezért az agyi szövetekhez kevesebb vér jut. Ennek megelőzését az segítheti, ha elejét vesszük azoknak a problémáknak, amelyek az ereknek ártanak. Például nem cigarettázunk, egészségesen táplálkozunk, rendszeresen mozgunk, tornáztatjuk az agyunkat. Nem egyértelmű, hogy utóbbi miért hat a demencia ellen, de vélhetően azért, mert folyamatosan használatban tartja a meglévő agyi kapcsolatokat. Hasznos lehet a keresztrejtvényfejtés is, de az agyat leginkább az tartja frissen, ha kimozdulunk otthonról, új elfoglaltságokat keresünk, lehetőleg társaságban. Indulnak például szenior nyelvtanfolyamok, azokra is érdemes lehet jelentkezni.

„Bár nálunk ezeknek kevésbé van hagyománya, de idős korban hasznos elfoglaltság lehet az önkénteskedés is, ami a munkával töltött évek lezárását követően is adhat egyfajta célt. El lehet menni például közkonyhára ételt osztani, idősotthonba felolvasni vagy csak elvinni a nálunk idősebb szomszédot – aki egyedül már nem tud közlekedni – fodrászhoz. Lehet kitűzendő cél az is, hogy megéljük az unokánk, dédunokánk fontos életeseményeit” – mondja Egervári Ágnes. Hozzáteszi, hogy ez a szemlélet leginkább a japánokat jellemzi, náluk külön neve is van: ikigai, ami maga az ok, amiért érdemes felkelni.