A feljegyzések szerint nagyjából 5000 éve termesztették az első görögdinnyéket az ókori Egyiptomban. A szervezetre gyakorolt jótékony hatásait már akkor is élvezték, sőt még a fáraók sírkamráiba is tettek belőle, hogy magukkal vihessék a túlvilágra ezt a tápláló gyümölcsöt. A 10. században már termesztették Ázsiában is, a 13. században pedig már Európa is behódolt e különleges, finom és gyógyító eledelnek.

A görögdinnye 90%-a víz,ennek ellenére tele van vitaminnal és ásványi anyaggal. így tartalmaz többek között B6-, C- és E-vitamint, niacint, folsavat, vasat, káliumot és mangánt, valamint a húsában karotin található, amely a szervezetben A-vitaminná alakul át. A benne lévő C- és E-vitaminra a kötőszöveteket rugalmassá teszi, és segíti a megfelelő keringést, a B-vitamin pedig a bőr, a haj és a körmök egészségének kialakításában játszik szerepet. A dinnyében lévő mangán segít a véralvadásban, és a nemi hormonok termelődésében is fontos szerepet játszik. A görögdinnye mangántartalma révén élénkíti a pajzsmirigy működését és segíti a zsírégetést, ezért kiváló szereplője lehet a diétás, fogyókúrás étrendeknek. Magas folsavtartalma miatt kismamáknak kifejezetten ajánlott a fogyasztása, a folsav ugyanis létfontosságú a magzati gerincvelő megfelelő kifejlődéséhez, és a nyitott gerinc kialakulásának a megelőzéséhez.

A dinnye magas víztartalmának köszönhetően szó szerint átmossa a szervezetet, a veséket, így rendkívül hasznos tisztító, méregtelenítő kúrák alkalmával. Vízhajtó hatású, és alacsony a kalóriatartalma is. A görögdinnye pozitívan befolyásolja az emésztést, mivel magas a rosttartalma, és serkenti a belek ürülését is. Legújabb feltételezések szerint a görögdinnye magja is gyógyító hatású. Nyáron, nagy melegben különösen hasznos ez a gyümölcs, hiszen a sok elveszített folyadékot könnyű általa pótolni.

Egyes vizsgálatok alapján úgy vélik a szakemberek, hogy vese- és cukorbetegség esetén is javulást eredményezhet a fogyasztása. Bár a dinnyefélék tartalmaznak gyümölcscukrot, szőlőcukrot és szaharózt, cukorbetegek is fogyaszthatják, amennyiben belefér a napi szénhidrát-mennyiségükbe. A görög- és a sárgadinnye közül a sárgának magasabb a szénhidráttartalma, így a görögdinnyét bátrabban ehetik.

A görögdinnyét azért is érdemes fogyasztani, mert sok benne a likopin, amely zöldségek és gyümölcsök közül a dinnye mellett csak a paradicsomban található meg nagy mennyiségben. Ez a daganatos betegségek megelőzésében játszik hatékony szerepet, megköti a káros szabad gyököket, és védi a sejteket a rákos elfajulástól. A görögdinnye által tartalmazott apigenin is fontos rákmegelőző, amely egy gyulladáscsökkentő, oxidációs folyamatot megelőző hatású flavonoid.