Miért jók a reformélelmiszerek?
5 perc olvasás - 2022. június 01.
A reformtáplálkozásról sokan azt gondolják, hogy egyet jelent a diétával, pedig ez egyáltalán nincs így. Sokkal inkább az étkezési szokásaink megújításáról szól, melynek során olyan alapanyagokat ismerünk meg, illetve vezetünk be az étrendünkbe, melyekkel színesíthetjük táplálkozásunkat.
A reformélelmiszerek térnyerése már sok éve elkezdődött, mára pedig eljutottunk oda, hogy aki tudatosan akar táplálkozni, az széles palettáról válogathat. Érdemes is így tenni, hiszen általuk elősegíthetjük az egészségünk megőrzését, illetve a betegségek megelőzését. Ha a reformtáplálkozás alapanyagait vesszük górcső alá, akár el is csodálkozhatnánk. Hiszen a hagyományos hazai paraszti konyha hozzávalói köszönnek vissza. Régen a húsból, a zsírból, a nassolnivalóból nem volt túlkínálat, a hétköznapok során sokkal nagyobb jelentőséget kaptak a nyers és a párolt zöldségek, a kásák, a gyúrt tészták… A fehérjebevitelt pedig foként növényekkel, tojással, tejtermékekkel valósították meg. Többször ettek, de kevesebbet. A reformétkezés ezekre az alaplépésekre hagyatkozik, illetve nálunk őshonos gabonákra, magvakra, zöldségekre és gyümölcsökre, fűszerekre és gyógynövényekre építkezik.
Több mint magok
A hántolt zabból készülő zabpehely elsősorban azért hasznos, mert kiváló szénhidrát- és rostforrás, nyersen vagy főve is kedvelt reggeli alapanyag. A zab lehántolt külső héjából előállított zabkorpa pedig amiatt értékes, mert rendszeres fogyasztása csökkenti a koleszterinszintet, a zsírok és a szénhidrátok felszívódását, egyensúlyban tartja a vércukorszintet, védi a gyomor- és bélnyálkahártyát. Ha kellő mennyiségű folyadékkal fogyasztjuk, laktató hatású is.
A köles egyike a legrégebb óta termesztett gabonaféléknek. Mivel ásványianyag- és vitamintartalma kiegyensúlyozott, értékes összetevője lehet a menünek, időnként lecserélhetjük rá a hagyományos köreteket. Bár a hajdina nem gabona, étkezési szempontból leginkább azokhoz hasonlítható. Nemcsak rostban gazdag, hanem igen értékes a fehérje-, ásványianyag és vitamintartalma. A gabonák között emlegetik az amarántot is, de valójában az sem gabonanövény, azokra csak beltartalmi értékei és felhasználási lehetőségei miatt hasonlít. Kiemelkedő az ásványianyag- és vitamintartalma, értékes aminosavforrás, jól gazdagítható, színesíthető vele étrendünk.
Nem mind gluténmentes
Remek rostforrás a bulgur is, leszámítva azt, hogy gluténérzékenyek az előbbiekkel ellentétben nem fogyaszthatják. Viszont akinek a gluténnel nincs problémája, az bátran használhatja a búzatöretként vagy török rizsként is emlegetett alapanyagot. Mivel előzetesen megpárolják, főzni alig kell, 10–15 perc alatt könnyen megpuhul.
Hasonlóan értékes alapanyag a kuszkusz, de glutént ez is tartalmaz, így aki érzékeny rá, annak ezt is kerülnie kell. Sokak számára rejtély, hogy miből készül, ami nem is csoda, hiszen nincs állandó receptje: eredetileg durumbúzából állítják elő, de készülhet más gabonákból is, például árpából, kukoricából, kölesből, árpacsírából vagy akár kenyérmorzsából is. Az alternatív gabonafélék nemcsak magas rosttartalmuk miatt előnyösek, hanem azért is, mert glikémiás indexük elsősorban alacsony és közepes, így nem vagy csak kevésbé emelik a vércukorszintet. A bulgur, a köles, a hajdina, a zab és az árpa mellett ilyennek számítanak a teljes kiőrlésű gabonákból készült termékek, a korpás kekszek és müzlik, illetve a durumtészta és a barna rizs is.
Jótékony cserebere
Segíti az egészség megőrzését az is, ha az állati eredetű fehérjékkel szemben előnyben részesítjük a növényieket. Érdemes például időnként hüvelyeseket – lencsét, vörös lencsét, szóját, babot, borsót és csicseriborsót – enni hús helyett, a legújabb hazai táplálkozási ajánlás, az Okostányér szerint is. A vörös lencse nálunk kevésbé ismert, de a dél-ázsiai, főként indiai konyha fontos alapanyaga. Nagy előnye, hogy a többi szárazhüvelyessel ellentétben nem kell éjszakára hideg vízbe áztatni, hamar elkészíthető anélkül is, az íze pedig igazán különleges.
A reformélelmiszerek között olyanok is vannak, amelyek a tej kiváltására lehetnek alkalmasak. Alternatíva ugyanis nemcsak a laktózmentes tej lehet, hanem a szójaital, rizsital, zabital, mandulaital és a kókuszital is. Ezek nemcsak tejcukor-érzékenységnél jelenthetnek megoldást, hanem tejfehérje-allergiánál is, és persze olyan esetekben, amikor valaki szeretné az állati eredetű alapanyagokat száműzni az étrendből.
