Veseciszta
2021. november 28.
A veseciszta, vagyis a vesében kialakuló, folyadékkal teli tömlő az esetek többségében ártalmatlan, a legtöbbször tünetet sem okoz.
Vesecisztáról akkor beszélünk, ha a vese állományában folyadékkal teli tömlők alakulnak ki. Ezek mérete széles skálán mozog, lehetnek mikroszkopikusak, de akár néhány centiméteresek is. Kialakulhatnak ciszták csak az egyik oldali vesében, de akár mindkét oldalon is. A veseciszta az esetek többségében ártalmatlan, a legtöbbször tünetet sem okoz. Érintettjei jellemzően nem is tudnak róla, csak mellékleletként derül ki hasi ultrahangvizsgálat során.
Gyakoribb, mint gondolnánk
Az egyszerű veseciszta, amelynél a ciszták önállóak és kis számban fordulnak elő, elég gyakori jelenség, de jellemzően csak idősebb korban alakul ki: 50 éves kor felett előfordulása már 25 százalékos is lehet, míg gyermekkorban 1 százalék alatti. Léteznek úgynevezett multicisztás veseelváltozások is, melynél a ciszták elfoglalhatják akár az egész veseállományt is. Szerencsére az ilyen betegségek ritkán fordulnak elő. Ilyenkor a pontos diagnózis felállításában nefrológus tud segítséget nyújtani.
Kezelni csak ritkán kell
Az egyszerű veseciszta kiváltó oka nem ismert, és ha nem okoz panaszt, speciális kezelést nem is igényel. Beavatkozásra csak akkor van szükség, ha a vízzel telt tömlő begyullad, vagy ha véres lesz miatta vizelet. Szintén közbe kell lépni, ha a nagyméretű ciszták a vesemedencére gyakorolt nyomás miatt vizeletpangást okoznak. Ilyenkor a tömlők tartalma egy bőrön keresztül beszúrt tű segítségével leszívható. Ha felmerül a fertőzés gyanúja, akkor minden esetben antibiotikus terápiára van szükség. A cisztában lévő folyadék a kezelést követően újratermelődhet, ilyenkor végleges megoldást a műtét jelenthet. Operációra szerencsére csak nagyon kevés esetben van szükség.
Lehet öröklődő is
A vesecisztás betegségeknek vannak öröklődő típusai is, az egyik ilyen az úgynevezett policisztás vesebetegség. A felnőttkorban jelentkező policisztás vesebetegség autoszomális domináns módon öröklődik, ilyenkor elég, ha a hibás gént csak az egyik szülő hordozza. Ez a leggyakoribb öröklődő betegség, a becslések szerint 200-1000 emberből egyet érint. Ez a forma társulhat a májban is többszörös cisztákkal. A policisztás vesebetegség súlyosabb formája autoszomális recesszív módon öröklődik (ilyenkor a kialakuláshoz az kell, hogy a hibás gént az anya és az apa is hordozza). Ez a típus sokkal súlyosabb – és szerencsére csak nagyon ritkán fordul elő –, akár már gyermekkorban végstádiumú veseelégtelenséghez vezet, ami művesekezelést vagy veseátültetést tesz szükségessé.
Lektor: dr. Pethő Ákos belgyógyász, nefrológus főorvos