Alma gógyszertárak

Gyógyszertárkereső

Állandó tavaszi téma a méregtelenítés, ami jól hangzik, de nem sok értelme van: a szervezet méregtelenítését szerveink - ha azok egészségesek - megoldják. Miért kell csínján bánni a méregtelenítő kúrákkal, és miért láthatja kárát egészségünk az átgondolatlan diétáknak?

Aki kiegyensúlyozottan táplálkozik, szervei - különös tekintettek a vesére és a májra - pedig egészségesek, annak plusz méregtelenítésre semmi szüksége. Ráadásul, ha ezekkel a szervekkel bármilyen probléma van, akkor sem a méregtelenítés miatt kell diétát tartani, hanem azért, hogy a nem kívánatos anyagok be se kerüljenek a szervezetbe. Például aki veseelégtelenségben szenved, annak csökkentenie kell a fehérjebevitelt, mérsékelnie a só- és a foszforfogyasztást. Erre viszont csak a szerv kímélete miatt van szükség, a diétának pedig pontos szabályai vannak, nem helyettesíthető "méregtelenítő kúrákkal", méregtelenítőnek nevezett étrend-kiegészítőkkel, teákkal. Az ilyen böjtök szervelégtelenségnél nagyon veszélyesek, alkalmazásukat még azoknak is meg kell fontolniuk, akik amúgy egészségesek.

Fölösleges literek

Legismertebb méregtelenítő szervünk a vese, ami méregtelenítő munkáját már napi egy liter víz elfogyasztása mellett is képes elvégezni, ebből képződik annyi - nagyjából fél liternyi - vizelet, ami egy egészséges felnőttnél elég ahhoz, hogy a salakanyagok távozhassanak a szervezetből (a folyadék többi része izzadással, légzéssel és széklettel távozik). Persze érdemes ennél több folyadékot fogyasztani, nyáron és sportolás közben főleg, de napi több liter folyadék nem teszi hatékonyabbá a méregtelenítést - például napi 2 liternél többet még 50 százalékos vesebeszűkültség esetén sem ajánlanak a nefrológusok. Nincs külön salaktalanító hatása a gyógyteáknak és vízhajtóknak sem, azok csak a vizet és a nátriumot segítik kiüríteni a szervezetből. Hogy a méregtelenítést ilyen kúrákkal nem lehet segíteni, az is bizonyítja, hogy amikor a vese feladatát valamilyen probléma miatt nem tudja ellátni, és veseelégtelenség alakul ki, egyetlen megoldás létezik: a dialízis, azaz a vesepótló kezelés, végső esetben pedig a veseátültetés.

Legalább ne ártson

Míg a drasztikus böjtök károsak is lehetnek, addig azok a diéták, amelyek leginkább a vallási böjtökre hasonlítanak, nem extrém módon tiltóak, és csak rövid ideig tartanak, jellemzően nem veszélyesek. Viszont ezek sem klasszikus értelemben méregtelenítenek, hanem csökkentik a testsúlyt, enyhítik a szív- és érrendszeri betegségek rizikóját - persze akkor, ha az életmód is megfelelő. Böjtökkel a máj munkája sem javítható, e szerv méregtelenítő tevékenysége csak azzal segíthető, ha nem ártunk neki például túlzott alkoholfogyasztással. A májnak a túlsúly sem tesz jót, a szerv ugyanis el tud zsírosodni, és olyankor már nem végzi jól a feladatát. Gondot okoz az is, ha a belek közt szaporodik föl a zsírszövet, az ugyanis krónikus gyulladást is okozhat a szervezetben, a májnak pedig az sem tesz jót. Látszik tehát, hogy a megfelelő méregtelenítéshez igazából csak egy dologra van szükség: arra, hogy odafigyeljünk életmódunkra, megőrizzük szerveink egészségét.

facebook-share Megosztás