Vesénk az egyik legfontosabb szervünk, egészségéért, épségéért mindent meg kell tennünk. Megnéztük, mi árthat ennek a méregtelenítő szervnek, és mi segítheti azt, hogy működése mindig tökéletes legyen, és ne képződjön benne vesekő.
Vesénkre elsősorban méregtelenítő szervként tekintünk, hiszen a legfőbb funkciója ez. A hasüreg hátsó részén, az ágyéki gerinc két oldalán elhelyezkedő páros szerv folyamatosan szűri és tisztítja a vért, egy perc alatt közel egy litert képes belőle átengedni, a test teljes vérmennyiségét pedig naponta mintegy huszonöt alkalommal szűri át. E folyamat során keletkezik a vizelet, ami a vízen kívül oldott anyagokat és részecskéket tartalmaz, amelyek vele együtt, természetes úton távoznak a szervezetből. A vese nemcsak a kiválasztásban vesz részt, hanem alapvető szerepet játszik a só- és vízháztartás szabályozásában, van hormonális funkciója is. Egyik leggyakoribb problémája a vesekő, aminek keletkezése a szerv funkciójából ered. Egészen pontosan abból, hogy a vese az optimális vízháztartás fenntartását a vizelet koncentrálásával ér el, miközben a szervezet számára fontos vizet visszanyeri. A koncentrált vizeletben természetes módon is kialakulhatnak apró kristályok, amelyek panaszt nem okozva ürülnek. Megesik azonban, hogy ez nem történik meg kellő mértékben, és vesehomok alakul ki. Az apró szemek nem távoznak el a szervezetből, hanem leülepednek a vizeletelvezető rendszeren belül, idővel pedig vesekő képződik belőlük. Ez már nem egyszerű vesehomok, hanem olyan összetapadt, 2-3 milliméternél nagyobb kövekké formálódott képlet, ami panaszt okozhat. Ultrahang is ki tudja mutatni, míg a vesehomokot a parányi mérete miatt nem lehet ily módon detektálni. Ritkán, de megesik, hogy már a vesehomok is panaszokat okoz (ez csak bizonyos vesekőtípusoknál jellemző), és miatta például fájdalmas vizelés, görcsös – esetleg vesetáji – fájdalom jelentkezik, ami lefele sugárzik. Ilyenkor törekedni kell arra, hogy a vesehomok ürülni tudjon, amit bőséges folyadékfogyasztással és rendszeres testmozgással tudunk segíteni. Hasonló a helyzet a vesekővel, amely az esetek 96 százalékában spontán ürül, 40-50 nap alatt távozik a vizelettel. Vesekő-eltávolításra csak akkor van szükség, ha ez nem történik meg, aminek jellemzően anatómiai okai vannak.
Inni és mozogni
A megfelelő folyadékfogyasztás nemcsak akkor fontos, ha már a panaszok megszüntetéséről van szó, hanem előtte is, hiszen velük eleve csökkenthetjük az ilyen jellegű problémák rizikóját. Ez logikus, hiszen ha eleget iszunk, akkor elkerülhetjük a túlzott mértékű vizeletkoncentrációt, és így kisebb eséllyel képződik vesehomok, majd abból a vesekő. Fontos, hogy ne csak a kellő folyadékmennyiségre – ez napi 1,5-2 litert jelent – figyeljünk, hanem annak egyenletes elfogyasztására is. Így érhetjük el, hogy mindig kellően híg legyen a vizelet, soha ne legyen túlzottan koncentrált. A bőséges folyadékfogyasztás mellett testmozgással is csökkenthetjük a vesekőképződés esélyét. Az aktív életmód azért kedvező hatású, mert a mozgó, áramló folyadék egyrészt nem kedvez a kristályok képződésének, másrészt a verejtékezés és az azt követő szomjúságérzet miatt nagy eséllyel többet iszunk. Érdemes tisztában lenni azzal is, hogy a vesekövek az esetek nagyobb hányadában kalciumtartalmúak, közülük is kiemelendő a kalcium-oxalát kő. Ennek a típusnak a kialakulását többnyire a szervezetben képződő oxalát és a kalcium magas vizeletkoncentrációja okozza. Rizikóját meglepő módon nem a kalciumbevitel csökkentésével lehet visszafogni, hanem azzal, ha nem visszük túlzásba a konyhasó fogyasztását. Vannak olyan vesekövek is, amelyeknek rizikóját a szerényebb húsfogyasztás csökkentheti. Akad olyan kőtípus is, ami a húgyúti fertőzéseknél elszaporodott baktériumok anyagcsere-folyamatainak nyomán képződik, így az ilyen problémákat emiatt is fontos időben kezeltetni. Okozhat még vesekövességet egyebek mellett pajzsmirigybetegség ésmellékpajzsmirigy-betegség is, ugyanis ezek a csontból kivonhatják a kalciumot, kövességet okozva ezzel. Az ilyen kórképek kezeltetésére emiatt is figyelni kell. Egyes anyagcsere-problémák, például a magas húgysavszint is eredményezhet a köszvény mellett köves megbetegedést.
Főszerepben a vércukor
Noha nem vesekövet okozva, de a vese működésére egyéb betegségek is kihathatnak, ronthatják a működését, szerkezetét. Az egyik legnagyobb ellenség a cukorbetegség, amelynek a talaján úgynevezett diabéteszes nefropátia alakulhat ki (függetlenül attól, hogy a cukorbetegség 1-es vagy 2-es típusáról van szó). Ez a betegség sokaknál tesz szükségessé dialíziskezelést, így a megelőzéséért, megfelelő kezeléséért mindent meg kell tenni. Ezt leginkább az segíti, ha vércukorszintünket rendszeresen ellenőriztetjük, a cukorbetegség terápiáját pedig betartjuk. Azaz figyelünk a diétára és a kellő testmozgásra, ha szükséges, akkor a gyógyszeres kezelésre és az inzulin adagolására is. Az elhanyagolt diabétesz a vesét több úton is tudja károsítani. Egyrészt azzal, hogy károsítja annak ereit – ez a szerv erekkel nagyon jól el van látva –, megváltoztatva ezzel a keringési viszonyokat. Ennek következtében kötőszövet-felszaporodás és hegesedés alakulhat ki a vesében. A diabétesz károsítja azokat a tokba ágyazott hajszálér-gomolyagokat is, amelyeken a vizelet kiszűrődik a vesében (ezek az úgynevezett vesetestecskék). Ezen folyamatok nyomán lassan és lopakodva, 15-25 év alatt jön létre olyan fokú vesekárosodás, hogy az művesekezelést tesz szükségessé. Mindez kellő odafigyeléssel megelőzhető.
Hogy jön ide a vérnyomás?
A cukorbetegség mellett rossz hatással van a vesére a kezeletlen magas vérnyomás is, méghozzá amiatt, mert következtében a test minden részében, így a vesékben is nő az erek terhelése. Ez azért gond, mert a vese ereinek tartós terhelése a veseszövet fokozatos pusztulását eredményezi, ami rontja a veseműködést. A végeredmény az, hogy a vesék nem tudják megfelelően kiválasztani a méreganyagokat, nem képesek a megszokott módon ellátni feladatukat. Plusz probléma, hogy a magas vérnyomás miatt kialakuló vesekárosodás egyfajta ördögi kört is beindít, ugyanis a veseelégtelenség önmagában is emeli a vérnyomást. Magyarán a magas vérnyomásnak nemcsak következménye lehet a veseelégtelenség, hanem szövődménye is. is. Emiatt is fontos, hogy a vérnyomásproblémákat mindig kivizsgáltassuk, és szükség esetén kezeljük is. Érdemes tudni azt is, hogy a magas vérnyomás akkor okoz nagyobb valószínűséggel vesegondokat, ha a bajok más betegségekkel társulnak. Ez a cukorbetegség mellett lehet például magas koleszterinszint és egyéb szív-érrendszeri betegség, így ezekre is figyelni kell.
Megelőzni a bajt
Okozza bármi a vese problémáját, annak megelőzését és korai felismerését nagyban segíti a rendszeres szűrővizsgálat. Ez nem jelent mást, mint rutin laborvizsgálatot és vérvételt, illetve vérnyomásmérést. Ezek időben jelzik az egyes betegségek gyanúját vagy fennállását. Ha ilyenkor a kezelés megkezdődik, akkor a veseműködés romlása jelentősen lassul, vagy akár meg is szűnhet. Emiatt is fontos, hogy a háziorvostól évente kérjünk laborbeutalót, a vérnyomásmérést pedig otthon is rendszeresen megejtsük. Arra is figyelni kell, hogy egyéb betegségek miatt ne szedjünk tartósan vény nélkül kapható, nemszteroid gyulladáscsökkentőket, mert azok vesekárosodást okozhatnak. Ezek a gyógyszerek akkor persze nem jelentenek komoly veszélyt, ha csak alkalmanként használjuk őket, de a körültekintő alkalmazásra mindig figyelni kell.
Kerülni a felfázást
Léteznek gyulladásos vesebetegségek is, amelyek elég gyakoriak, és főleg fiatal nőket érintenek. Ezek jellemzően felszálló gyulladások, ami azt jelenti, hogy húgyúti fertőzésből, hólyaghurutból indulnak ki olyan esetekben, ha azokkal az érintettek nem fordulnak időben orvoshoz. A kiváltó ok ez esetben tehát a felfázás és annak elhanyagolása. Emiatt akár vesemedence-gyulladás is kialakulhat, ami a helyzetet tovább rontja. Elvétve, de akár a tbc is okozhat vesegyulladást.
