Az emberi szervezetben a vese nagyon sok élettani feladatot lát el, többek között az anyagcsere folyamán keletkező vízoldékony végtermékek eltávolításáért is felel. A kiválasztás mellett hormonális funkciója is van, valamint alapvető szerepet játszik a só- és vízháztartás szabályozásában. A páros szerv a hasüreg hátsó részén, az ágyéki gerinc két oldalán helyezkedik el, folyamatosan szűri, tisztítja a vért. A vesék egy perc alatt közel egy liter vért képesek átengedni, a test teljes vérmennyiségét pedig naponta mintegy 25 alkalommal szűrik át. Ennek során keletkezik a vizelet, ami a vízen kívül különböző oldott anyagokat és részecskéket tartalmaz, amelyek vele együtt, természetes úton távoznak a szervezetből.

Küszöbön a vesekő?

A vesék talán legfontosabb feladata az optimális vízháztartás fenntartása, amit a szerv a vizelet koncentrálásával ér el, miközben a szervezet számára fontos vizet visszanyeri. A koncentrált vizeletnek köszönhetően normálisan is kialakulhatnak apró kristályok, amelyek panaszt nem okozva ürülnek. Vesehomok akkor jöhet létre, ha ezek az apró kristályok nem távoznak el a szervezetből, hanem leülepednek a vizeletelvezető rendszeren belül. Idővel ebből alakulhat ki a vesekő, ami már olyan összetapadt, kövekké formálódott képlet, ami panaszokat okozhat. A különbség tehát alapvetően a méretben rejlik: vesekőröl akkor beszélünk, amikor az ultrahang már ki tudja mutatni a vesehomokból képződő, 2-3 milliméternél nagyobb átmérőjű képleteket. A vesehomokot parányi mérete miatt ultrahangvizsgálattal nem tudják detektálni. 

Vizet inni és mozogni

A vesehomok jellemzően még semmilyen tünetet nem okoz, bár bizonyos vesekőtípusok már ebben a formában is kiválthatnak típusos, vesekőre utaló panaszokat. Ilyen lehet például a fájdalmas vizelés, a görcsös – esetleg vesetáji – fájdalom, amely lefele sugárzik. Ilyen esetekben törekedni kell arra, hogy a vesehomok ürülni tudjon, melyet bőséges folyadékfogyasztással tudunk elérni, de segíthet a rendszeres testmozgás is. A megelőzés érdekében fontos az is, hogy naponta elégséges mennyiségű folyadékot fogyasszunk annak érdekében, hogy a túlzott mértékű vizeletkoncentrációt elkerüljük. Orvosi beavatkozásra vesehomoknál nincs szükség, jellemzően elég az életmódra történő odafigyelés.

Lektor: dr. Pethő Ákos belgyógyász, nefrológus főorvos