Alma gógyszertárak

Gyógyszertárkereső

Agyhártyagyulladás

Az agyhártyagyulladás súlyos, akár életveszélyes betegség, olyan állapot, amelynél az agyat borító lágyagyhártyák valamilyen okból gyulladásos állapotba kerülnek.

Ennek hátterében jellemzően baktériumok, vírusok vagy gombák állnak. Heveny bakteriális agyhártyagyulladást számos baktériumtörzs okozhat, közülük a legismertebb a Pneumococcus, a Haemophilus influenzae és a Meningococcus. Ezek komoly és gyors egészségromlást okoznak, ha a véráramba jutnak, órákon belül hatalmas károkat eredményeznek. Leggyakrabban kisgyermekeket és egyébként egészséges fiatal felnőtteket érintenek, mindannyiuknál hasonlóan súlyos következményekkel járhatnak. Kórokozóik cseppfertőzéssel terjednek, óvodákban és iskolákban a pillanatok alatt el tudnak terjedni. Maga a járványos agyhártyagyulladás nem annyira gyakori, hazánkban évente nagyságrendileg 50-70 ilyen esetet regisztrálnak.

Ritkán, de az agyhártyagyulladásnak a fertőzéseken kívül más okai is lehetnek. Ilyenek például egyes gyógyszerallergiák, daganatos és gyulladásos megbetegedések. Az agyhártyagyulladásnak mindenképpen rizikófaktora az immunhiányos állapot, a cukorbetegség és az alkoholizmus. Az immunrendszert elnyomó gyógyszerek és egyéb tényezők ugyancsak növelik a betegség kialakulásának kockázatát.

 

Azonnal orvoshoz

Az agyhártyagyulladás első tünetei az esetek egy részében enyhék, hasonlóak az influenzáéhoz. Újszülötteknél és csecsemőknél magas láz és állandó sírás jelentkezik, amihez feltűnő aluszékonyság vagy ingerlékenység, lustaság és inaktivitás társul. A babák a szoptatást elutasítják, étvágytalanok, kutacsuk előredomborodik, testük és tarkójuk, nyakuk merevvé válik. Kétéves kor felett szintén hirtelen kialakuló magas láz jelentkezik, majd tarkókötöttség és a súlyos fejfájás alakul ki. Mindehhez hányinger és hányás, zavartság és koncentrációs nehézség, görcsroham is társulhat. Jellemző tünet az aluszékonyság és a fényérzékenység, az étvágytalanság és a szomjúság hiánya. A baktériumok által okozott agyhártyagyulladásnál a tünetek órák alatt megjelennek, a magas láz és az elesettség, a vérnyomásesés és a verejtékezés, a fejfájás és a merev fekvés, a fénykerülés, a hányinger és a hányás hamar kimeríti a betegeket. Mivel az agyhártyagyulladás nagyon veszélyes, a vészjósló tünetek esetén azonnal orvoshoz kell fordulni.

 

Nincs idő találgatni

A kórisme azonosítása a jellegzetes tünetek felismerésével kezdődik, pontos diagnózis pedig az agyvíz vizsgálatát követően, a kórokozó lehetőség szerinti kitenyésztésével állítható fel. Mivel azonban az agyhártyagyulladások jellemzően nagyon súlyos lefolyású betegségek, az érintettek kezelését már a kiváltó ok azonosítása előtt megkezdik a kórházakban. A beteg antibiotikumos kezelést kap, mellette a legfontosabb feladat, hogy fönntartsák vitális funkcióit, biztosítsák a keringését, légzésleállás esetén lélegeztessék. Mivel a járványos agyhártyagyulladásnak több maradandó következménye és szövődménye is lehet, a gyógyulás után komoly hangsúlyt kap a rehabilitáció is.

Gombás fertőzéseknél szintén a kórokozó azonosítása és célzott kezelése a feladat, vírusok esetében viszont csak tüneti szerek érhetőek el. Ez esetben szerencse, hogy a vírus okozta agyhártyagyulladások többsége nem annyira súlyos, mint a bakteriális. Jó hír az is, hogy már többféle, agyhártyagyulladást okozó baktérium ellen is létezik védőoltás. Ilyenek például egyes Meningococcus-törzsek és a Pneumococcus.

 

Lektor: dr. Vida Zsuzsanna PhD neurológus főorvos

 

 

Megosztás