NCGS (nem-cöliákiás gluténérzékenység)

Ez a forma szintén okozhat hasi panaszokat, de pontos oka és lefolyása kevésbé ismert. Az NCGS több ember érint, mint az autoimmun eredetű lisztérzékenység, a becslések szerint itthon 7-12 százalék a gyakorisága.

Ködbe vesznek az okok

A nem-cöliákiás gluténérzékenység jellemzően felnőttkorban alakul ki, csak az elmúlt évtizedben figyeltek föl rá. Bár pontos oka nem ismert, jelentkezéséhez számos tényező hozzájárulhat. Állhat a hátterében akár egy hosszabb antibiotikumos kezelés is. Az NCGS diagnózisa hosszú évekig is eltarthat, mivel ez esetben nincsenek kimutatható antitestek, sem szövettani, sem szerológiai vizsgálattal nem azonosítható a probléma. Jelenleg elsősorban a táplálékintolerancia-tesztek eredményei segítik a felismerést, de azok sem mindig.

Hasonló panaszok

Maguk a panaszok nagyban hasonlítanak a cöliákia által okozottakhoz, azzal a különbséggel, hogy az NCGS a puffadáson, hasmenésen, hasi diszkomfortérzésen, illetve alvászavarokon kívül nem igazán okoz egyéb panaszokat. Nem jelentkeznek miatta (vagy csak igen ritkán) például bőrgyógyászati, ideggyógyászati, nőgyógyászati, és ízületi problémák. Különbség az is, hogy míg a klasszikus lisztérzékenységnél hetekkel, hónapokkal a glutén fogyasztása után jelentkeznek a tünetek, addig ez esetben már akár 20 perccel a gluténtartalmú élelmiszer elfogyasztása után is.

Kezdődik a nyomozás

A rendszeresen jelentkező tünetek miatt érdemes felkeresni az orvost, aki a panaszok alapján eldöntheti, van-e szükség komolyabb kivizsgálásra (például vérvizsgálatra és vékonybél-biopsziára), egyéb társbetegségek kizárására. Míg ugyanis a nem-cöliákiás gluténszenzitivitás kellemetlen, de nem jár szövődményekkel (nem károsodik a vékonybél), addig az autoimmun eredetű lisztérzékenységhez sokszor más betegségek is társulhatnak. Ilyen lehet például a csontritkulás, a pajzsmirigy-probléma, egyebek mellett a diabétesz rizikója is emelkedett lehet. Fontos, hogy ha a kivizsgálás során ki akarják zárni a cöliákiát, úgy azt még a gluténmentes diéta megkezdése előtt megtegyék. Ha ugyanis az érintett saját kezdeményezésére (pontos diagnózis nélkül) már hosszabb ideje nem fogyaszt glutént, a szervezetében kimutathatatlan szintre csökken az ellenanyag szintje. Ha a szerológiai és a szövettani vizsgálatok kizárták a lisztérzékenységet, el lehet kezdeni a gluténmentes diétát. Ehhez mindenképpen érdemes dietetikus segítségét kérni. Ha a diéta hatására abbamaradnak a panaszok, kimondható az NCGS diagnózisa. Ilyenkor nem kell olyan szigorú gluténmentes étrendet tartani, mint autoimmun eredetű lisztérzékenységnél, ugyanis ez esetben nem pusztulnak el a bélbolyhok az érzékenység miatt, maximum kellemetlen tünetek jelentkeznek.

Lektor: Schmidt Judit dietetikus, a Youteefool blog szerzője