Alma gógyszertárak

Gyógyszertárkereső

Rekedtség

2020. október 25.

A rekedtség több betegségnek és problémának is tünete lehet. Hátterében funkcionális vagy szervi eredetű hangképzési zavarok állnak, leggyakoribb szervi oka a hangszalaggyulladás.

A hangszalagok lehetnek gyulladtak valamilyen akut felső légúti fertőzés miatt, de a megbetegedés lehet krónikus is. Ez főképp a dohányosokra jellemző, de előfordulhat olyan embereknél is, akik poros helyen dolgoznak, vagy olyan munkahelyen, ahol például irritáló gőzök, gázok termelődnek. Ilyenkor foglalkozási ártalomként alakul ki rekedtséget okozó állandó gégehurut.

 

Szerteágazó okok

Idegrendszeri betegségek, így Parkinson-kór vagy a szklerózis multiplex is okozhat rekedtséget, ahogy bénulások, endokrinológiai zavarok, veleszületett fejlődési rendellenességek, sérülések is eredményezhetnek ilyen tünetet. Állhat a rekedtség hátterében jó- és rosszindulatú daganat is. A funkcionális okok közül azokat a diszfóniákat – hangképzési zavarokat – lehet kiemelni, amelyek a hangszalagokon sokáig nem okoznak szervi elváltozást, de túlterhelik a hangképző izomzatot és a segédizmokat. Emiatt is kialakulhat rekedtség, később pedig csomó is létrejöhet a hangszalagokon. Ez aztán tovább rontja a tisztán csengő hang előfeltételét, a tökéletes hangrészárást, és így a hangképzést. Ezért fontos, hogy gégegyulladás esetén ne terheljük túl a hangképző szervünket.

 

Mindenki észleli

A rekedtséget a beteg és a környezet egyaránt hallja, az orvos is ebből kiindulva kezdi feltárni az okokat. A pontos diagnózis felállításához mindig eszközös szakorvosi vizsgálatra, gégetükrözésre van szükség. A foniátriai vizsgálathoz használhatnak gégestroboszkópot is, amivel a szabad szemmel nem látható hangszalagmozgásokat is meg lehet figyelni, így pontosabb diagnózishoz lehet jutni.

A rekedtség kezelése mindig a kiváltó októl függ. Például ha heveny gégehurut áll a háttérben, a betegnek három-négy napig pihentetnie kell a hangszalagjait, nem nagyon szabad megszólalnia. Ha a muszáj beszélnie, fontos, hogy csak középhangerővel, nagyon lágyan és puhán, levegősen tegye ezt, ne suttogjon. Utóbbi azért kerülendő, mert meglepő módon nem hogy kímélné, hanem plusz terhet ró a hangszalagokra. Rekedtség esetén érdemes langyos, mézes gyógyteákat is inni.

Gyulladásos betegségeknél fontos, hogy az érintett a gyógyulás ideje alatt ne fogyasszon nyálkahártyát izgató ételeket és italokat, így szénsavas üdítőket, túl forró és túl hideg, csípős fogásokat. Kerülni kell a dohányzást is. Ha a rekedtség hátterében polip vagy daganat áll, akkor a megoldást annak műtéti kezelése jelenti. Egyoldali hangszalagbénulásnál a logopédus által vezetett hangterápia hozhat eredményt. Ugyancsak logopédiai, foniátriai segítségre van szükség diszfóniák esetében.

 

Lektor: dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész és foniáter szakorvos

 

Megosztás