cápák által gyógyultak a halászok

A cápamájolaj különleges tulajdonságait az északi népek már évszázadok óta felhasználják. Az ott élő halászok kikísérletezték, hogy mi mindenre hasznos a cápa húsa és a májából készült olaj. A legjobb gyógyító a Grönland környékén élő cápák, amelyek az egyetlen túlélői voltak a Csendes-óceánban végzett nukleáris robbantási kísérleteknek. Az olaj gyógyhatását jelzi az is, hogy a cápák csak nagyon ritkán betegek, elkerülik őket mind a vírusos, mind a bakteriális eredetű fertőzések, mert immunrendszerük rendkívül fejlett és erős. A cápamájolaj tartalmaz vasat, rezet, cinket, omega-3 zsírsavakat, valamint A-, D- és E-vitaminokat is. 

Dr. Astrid Brohult svéd orvosnő vizsgálatai során az 1950-es években mutatta ki, hogy a csontvelőben található alkilglicerol fontos szerepet játszik az immunrendszer működésének fokozásában. A kutatók olyan természetes forrást kerestek, amely alkilglicerolban gazdag. Ilyen az anyatej, amely tízszer annyi alkiliglicerolt tartalmaz, mint a tehéntej, és ez fontos szerepet játszik a csecsemők védettségének kialakításában, biztosításában. A leggazdagabb azonban ebben az anyagban a cápamájolaj, amelyet ma már világszerte használnak az orvoslásban többek között krónikus hörghurut, orrmelléküreg-gyulladás, középfülgyulladás megelőzésére, kezelésére.

Vírusos eredetű fertőzések kivédésében is hatékony, megbetegedés esetén pedig gyorsítja annak lefolyását, és mérsékli a szövődmények kialakulásának esélyét. Használják az emésztőrendszer különböző betegségeinek legyőzésében, valamint sebgyógyulásra, és egyes bőrbetegségek, például a pikkelysömör orvoslására is. Részt vesz az általános állapot erősítésében és a vérkeringés javításában, emellett lassítja az öregedést. Egyes szakemberek szerint a daganatos betegségek elleni harcban is eredményes lehet, hiszen vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy erős antioxidáns hatása révén akadályozza a daganatos sejtek terjedését. Allergia és asztma legyőzésére, tüneteik enyhítésére is kiváló. Segíti a szívinfarktus és az agyvérzés bekövetkezésének kivédését, és ízületi gyulladások esetén is jó szolgálatot tesz. A cápák májából kivont alkilglicerolok serkentik a csontvelő működését, a fehérvérsejtek képződését, jelentős szerepet játszanak a kórokozókkal szembeni védekezésben, ezáltal erősítik az immunrendszert.

Rákvér menthet meg a fertőzésektől?

Kutatók felfedezték, hogy a rákok vére több emberi betegség esetén jótékonyan hat. Az atlanti tőfarkúrák egyedi módon védi magát a fertőzésektől. Amikor ugyanis szervezetébe baktériumok kerülnek, a vérében lévő, réztartalmuk miatt kék színű, úgynevezett amebocyte sejtek azonosítják a betolakodót és megdermednek körülötte, így buborékba vonják és megakadályozzák további terjedését és szaporodását. Évente mintegy hatszázezer rákot fognak a tavaszi időszakban, hogy a vérük harminc százalékát amerikai és ázsiai laborokba továbbíthassák. Az 1970-es évek óta létező, az említett rák vérén alapuló fertőzési teszt komolyságát mi sem bizonyítja jobban, hogy az amerikai gyógyszer engedélyeztetési hivatal az összes intravénás készítményt, illetve minden olyan orvosi felszerelést, amely kapcsolatba kerül az emberi testtel, először e rák vérével teszteli.

Az úgynevezett LAL-teszt egy homokszem méretű biológiai veszélyt is képes izolálni egy úszómedence méretű területen. A LAL-teszt hordozható, öt százalékos véroldatot tartalmazó tesztelő készletekben is alkalmazható, többek között a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén is. A teszt segítségével azt vizsgálják, hogy találhatóak-e bizonyos baktériumok az űrállomás felületein, illetve hogyan képes az emberi faj a lehető legjobb életminőségben élni a Földön kívül. A rákvér főként a Földön kerül hasznosításra. Japán tudósok gombás fertőzéseket tesztelnek vele, illetve olyan vírus- és rákellenes kezeléseken dolgoznak, amelyek az amebocyte sejtekhez hasonlóan azonosítják és izolálják a fertőző részecskéket.

A kutatók azon dolgoznak, hogy olyan alternatív mechanizmusokat is piacra dobhassanak, amelyek nem igénylik az atlanti tőfarkúrákok vérét, az állatokból ugyanis egyre kevesebb van. Az alternatív megoldások között található többek között egy olyan chip, amely fertőző anyagok környezetében riasztójelzést ad. Hasonló és olcsóbb megoldást kínál a Wisconsin-Madison Egyetem folyadékkristályos megoldása. Az engedélyezések működőképes szintjére azonban egyik fejlesztés sem jutott még el. A kutatók sürgősen próbálnak megoldást találni, hiszen míg a rákvér elengedhetetlen az egészségipar számára, az állatok nem halhatnak ki. Az olyan verziók, mint a rákok hűvösebb környezetben való tárolása, és az élőhelyüktől való rövidebb távollét ugyanis csak átmenetileg segíthetnek.