Alma gógyszertárak

Gyógyszertárkereső

A vérvételtől nagyon sok felnőtt is tart, a gyerekek többsége pedig már a gondolatra vagy a tű látványára is azonnali heves tiltakozásban tör ki. Néha mégis szükséges lehet, hogy fontos információkhoz jussanak az orvosok, és ehhez a vér elemzése szükséges. Hogyan készíthetjük fel a gyereket a vérvételre?

A vérvizsgálat az orvosi diagnosztika fontos eleme, a gyermekünket elvinni egy vérvételre azonban sosem egyszerű. Természetesen magunkat is fel kell készíteni, hiszen a gyermekek érzékeny lelki antennákkal vannak felszerelve, azonnal észreveszik, ha mi magunk bizonytalanok vagyunk vagy félünk. Adunk néhány jó tanácsot, hogyan lehet a lehető legkisebb megpróbáltatással túlesni a vérvételen.

Az első és a legfontosabb lépés, hogy beszéljük meg vele, mi fog történni, és arra miért van szükség. Mondjuk el neki, hogy egy picit bizony fájni fog, hiszen fájdalommentes vérvétel még nincs. A "nem is fog fájni, észre sem veszed, szinte csak olyan, mintha a szúnyog csípne meg" tartalmú mondatokkal többet ártunk, mint használnánk, mert hiszen fájni így is fog neki, de még a szavahihetőségünk is csorbul. Sőt, sablonokat se állítsunk a viselkedésével kapcsolatban: például ne mondjuk neki, hogy nem szeretnénk, ha sírna, mert ő már nagylány/nagyfiú - hiszen így még szégyenkezni is fog, ha nem tud megfelelni az elvárásunknak.

El is játszhatjuk, mi fog történni - például orvosos játék közben az egyik babától vért veszünk, majd közösen meggyógyítjuk - így tisztában lesz a folyamattal, és nem fog félni az ismeretlentől. Természetesen valamilyen jutalmat kilátásba helyezhetünk, egy csoki, egy fagyizás vagy éppen egy apró játék csodákra képes a hisztiző gyereknél is.

A vérvételnél

Érdemes az ölünkbe venni a gyermeket, és a lábait gyengéden, de határozottan körbefonni a lábainkkal, így stabilabban fog ülni. Az egyik karunkkal öleljük át, ami nem csak megnyugtatja, hanem rögzíti is a testhelyzetét, így nem kell a nővérnek megfognia őt.

A véna megszúrásakor érdemes elterelni a figyelmét valamivel, például a helyiség egy érdekes részletével, vagy egy képre rámutatva. Akár egy képeskönyvet is vihetünk magunkkal erre a célra, vagy a kedvenc plüssállat, baba is lehet a kísérőnk.

Mivel tudjuk, hogy a fájdalom tényleg csak rövid ideig tart, játszhatjuk vele azt is, hogy mire háromig számolunk, elmúlik a fájdalom - a számolás hatékonyan tereli el a figyelmét a tű behelyezésétől.

Hatékony, ha vérvétel közben is csak az igazságot közvetítjük: a sokféle vizsgálathoz általában több kémcsőnyi vért vesznek, ezért ne mondjuk azt a gyereknek, hogy csak egyet kell kibírnia. Ehelyett inkább nyugtassuk meg, hogy minden rendben, és dicsérjük meg, hogy kis hősként viseli a beavatkozást. Utána pedig jöhet a megérdemelt jutalom! (Ami néha persze a szülőnek is jár…)

facebook-share Megosztás