Korábbi cikkünkben egy, a koronavírus járvánnyal kapcsolatos, az életünket akár kifejezetten hosszútávon meghatározó problémát, az úgynevezett hosszú-COVID jelenséget jártuk körbe.

Lelki egészség a koronavírus után

A cikksorozat első darabját azoknak az egyértelműen a COVID-19 fertőzésnek tulajdonítható, hosszútávú szövődményeknek szenteltük, amelyek a belső szerveket, elsősorban a szívet és a tüdőt, valamint az idegrendszert érintik. Érdemes azonban tudatosítani, hogy mindezeken túl jelen van a világjárványnak egy másik, legalább ennyire fontos hatása is, amely első pillantásra talán sokkal nehezebben kitapintható: az a pszichés-mentális terhelés, amelynek hatása alól aligha tudja bárki kivonni magát.

A közegészségügyi vészhelyzet kezelésére hozott intézkedések, a karantén, a lezárások, a korábban megszokott, mindennapi életünk számos szempontból történő megbénításának és nem utolsó sorban a mindennek nyomán kialakuló egzisztenciális és gazdasági krízisnek kisebb-nagyobb mértékű, ám valamennyiünket érintő, megterhelő pszichés hatása van. A mindennapi tapasztalat azt mutatja, hogy leggyakrabban szorongásban, szélsőséges hangulatingadozásban, esetenként depresszióban érhető tetten ez az újonnan létrejött, lelki eredetű nyomás.

Noha kezdetben nem ez volt a kutatások fő fókusza, az utóbbi időben már nagyobb figyelmet fordítanak a poszt-COVID utánkövetéses vizsgálatok során a gyógyult betegek érzelmi-mentális állapotának mérésére is. Az így születő klinikai tanulmányok ugyancsak megerősítik azt az előzetes, általános feltételezést, hogy a járvány jelenléte, mi több, annak leküzdése, a gyógyulás gyakran elhúzódó folyamata is fokozott mentális terhelést jelent a legtöbb ember számára. A korábban koronavírussal diagnosztizált betegek rendszerint a megszokottnál jóval hosszabb ideig tartó fizikai távolságtartásból adódó izoláltságot és magányt viselték a legnehezebben.

A fertőzöttség mint stigma

A kutatók egy egészen új jelenségre is felhívják a figyelmet: a megfertőzöttséggel járó stigmatizáció problémájára. Szociológusok és pszichológusok is foglalkoznak azzal, hogy  a szűkebb és tágabb közösségben – család, baráti társaság, munkahelyi közösség, de akár nemzetközösségi szinten –, továbbá az egyén szintjén is vizsgálják a stigmatizálódás jelentőségét, amely nyilvánvaló módon tovább rontja a megfertőzöttek lelki egészségét és mentális állóképességét. Mindez ráadásul áttételesen ugyan, mégis kitapinthatóan rossz hatással lehet a minél gyorsabb és teljesebb gyógyulás lehetőségére is a beteg emberek számára.

Számos esetben számoltak be arról, hogy a COVID-fertőzés miatti negatív megbélyegzettség végül a teljes magány és a reményvesztettség állapotába fordult. A fentieket látva nem meglepő, hogy a gyógyulást követően is megmaradó rossz közérzet, levertség és kimerültség hasonlóan negatívan hat hosszútávon az emberek állapotára, mint a korábban taglalt egyéb, belső szervi szövődmények.

A pandémiával járó általános lelki megpróbáltatások a szakemberek szerint jelentősen megnövelik a felépült betegeknél a depresszió, a súlyos szorongásos tünetek, vagy akár a poszttraumás stressz szindróma kialakulásának esélyét, ami egy kifejezetten komoly, globális szinten fenyegető egészségügyi krízis lehetőségét vetíti elénk. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ne tehetnénk lépéseket mindezek megelőzésére vagy legalábbis mérséklésére. A szakemberek sietnek leszögezni egyfelől azt a tényt, hogy az eddig elkészült tanulmányok még nem tekinthetők igazán hosszútávú vizsgálatoknak, a koronavírus-járványról alkotott mind teljesebb, pontosabb képhez még nagyon sok mérést és vizsgálatot kell lefolytatni. Azzal kapcsolatban azonban teljes szakmai konszenzus van, hogy a hosszútávú szövődményekkel küzdő betegeket komplex megközelítésben, a különböző szakterületeknek egymást támogatva kell kezelniük annak érdekében, hogy a koronavírus-fertőzés súlyos lefolyásában világszerte érintett milliók megfelelő segítséget kaphassanak.

Következő cikkünkben bemutatjuk, hogy hol és milyen módon kaphatunk hatékony segítséget a fenti problémák kezelésére alakult poszt-COVID klinikákon.