Világszerte emberek milliói fertőződtek meg az új típusú koronavírussal, mely az emberi populációban eddig nem ismert megbetegedésnek számított. Az idő múlásával egyre több információ, kutatási eredmény áll rendelkezésünkre és egyre inkább fény derül arra is, hogy a fertőzés leküzdését követően a koronavírus okozta szövődmények akár hosszútávon is elkísérhetnek minket.  Ezt a jelenséget nevezzük összefoglaló néven hosszú-COVID jelenségnek.

Van olyan, hogy nincs vége

A COVID-19 fertőzés az esetek legnagyobb részében enyhe, megfázásszerű, esetleg könnyebb felsőlégúti tünetekkel, illetve hosszabb-rövidebb ideig tartó lázzal, gyengeséggel jár együtt, vagy adott esetben akár teljesen tünetmentesen zajlik le. Ezzel együtt mára jól tudjuk, hogy a fertőzés egyre gyakrabban súlyos szövődményekkel, légzési elégtelenséggel is párosulhat, amely intenzív kórházi kezelést igényel. Ahogyan a klinikai tapasztalatok is egyre nőnek a témában, úgy jelentkeznek egyre gyakrabban hosszútávon visszamaradó tünetek, szövődmények is, amelyek immár gyógyultnak nyilvánított emberek tömegeinek keseríthetik meg az életét az aktív fertőzés elmúltával is. Ma már jelentős mennyiségű adat áll a rendelkezésünkre olyan betegekről, akik még a pandémia felfutási szakaszában, 2020 tavaszán, vagy nyarán fertőződtek meg, de továbbra is, akár egy év elteltével is beszámolnak nem múló tünetekről. Ezeket az adatokat a kezdetektől gyűjtik a kutatók, hogy megalapozott következtetéseket vonhassanak le a betegségre vonatkozóan.

Az adatok alapján úgy tűnik, hogy a különféle vírusmutánsok terjedésével a súlyosabb szövődmények és a hosszútávon megmaradó tünetek is egyre gyakoribbak: míg kezdetben a krónikus betegeket tartották rizikócsoportba tartozónak, mára sajnos az érintettek köre sokkal szélesebbnek tűnik. Az Egyesült Államokbeli CDC (Centers for Disease Control and Prevention) intézet telefonon keresztül végzett kutatásában csaknem 300, a COVID-fertőzésen igazoltan átesett felnőttet kérdezett meg az állapotáról. A felmérésben szereplők 35 százaléka a hivatalos gyógyulását követően több mint két héttel is arról számolt be, hogy a megszokott, normális egészségi állapota nem állt helyre teljesen.

A szív és a tüdő a leggyakoribb célpont

Noha a koronavírus-fertőzés elsősorban légzőszervi megbetegedés, úgy tűnik, hogy egyes igen gyakori szövődményei a szívet sem kímélik. A súlyos tüneteket szenvedő betegek esetében szívizomgyulladás, szívritmuszavar is kialakulhat a fertőzés következtében. A szakemberek megegyeznek abban, hogy ezek az eredmények még nagyon frissek, messzemenő következtetések egyelőre nem vonhatók le belőlük, ám figyelnünk kell a jövőben a szívelégtelenség megnövekedő esélyére.

Mivel a fertőzés leggyakrabban száraz köhögéssel társul, nem meglepő, hogy súlyosabb lefolyás esetén a vírus kifejezetten a tüdőt támadja. A légszomj, a mellkasi fájdalom és a csökkent tüdőkapacitás gyakran jelentkező, visszamaradó tünetek. Egy ötvenöt COVID-beteg részvételével végzett kutatás 3 hónappal a gyógyultnak nyilvánítás után is fennálló, komoly légzőszervi tüneteket állapított meg a vizsgált esetek 64 százalékában. Az összes eset 71 százalékában olyan légzés-diszfunkciókat figyeltek meg, amelyek a tüdő kötőszövetes vázának abnormális megvastagodásához és tüdőfibrózishoz volt köthető. Egy másik utánkövetéses vizsgálatban a betegek csaknem fele számolt be általános életminőség-romlásról több mint 60 nappal a hivatalos gyógyulásukat követően.

Nagyon fontos figyelni rá: idegrendszeri szövődmények

Több megfigyelés jutott arra a következtetésre, hogy a COVID-19 az idegrendszert sem kíméli: a vírus az agyszövetet is megtámadhatja, akár virémia által – azaz a vírusnak a véráramba kerülésével –, akár közvetlenül a szaglóidegen keresztül. Ez utóbbi okozza a sokak által jólismert, jellegzetes COVID-tünetet, a szaglásérzékelés átmeneti, vagy hosszú ideig is fennálló elvesztését.

A Nature tudományos folyóiratban nemrégiben napvilágot látott tanulmány fényében ráadásul joggal érezhetjük úgy, hogy egyelőre kifejezetten keveset tudunk a koronavírus neurológiai szövődményeiről. Egy 65000 sejtet RNS szekventálás segítségével vizsgáló kutatás a COVID-19 következtében elhunyt emberek agymintájában a vírusrészecskék mellett az agyi leépülés kezdetére utaló nyomokat is talált. A szöveti roncsolódás kifejezetten a frontális kéregben volt tetten érhető, ennyiben az Alzheimer-kórhoz hasonló mintázatokat hozott létre.

Jelen tudásunk szerint a leggyakoribb, a fertőzést követően hosszútávon visszamaradó neurológiai tünetek a fejfájás, a szédülés, továbbá a szaglásban és ízérzékelésben bekövetkező zavarok. Bár súlyos, ám szerencsére nem kifejezetten gyakori szövődményként tartják számon a stroke-ot. Gyógyultnak nyilvánított betegek nem sokkal a felépülésüket követően számoltak be agyvelőgyulladásról és epilepsziás rohamról is.

Cikksorozatunk következő részében a poszt-covid szindróma pszichés és mentális terheléséről lesz szó.