Alma gógyszertárak

Gyógyszertárkereső

Sok motivációs könyv leírta már azt az állítást, hogy az átlagember az agya képességeinek csupán 10 százalékát használja. Vajon mi igaz ebből a közkeletű nézetből?

A motivációs előadók kedvelt fordulata, és fantasztikus filmek remek alapanyaga az az állítás, amely szerint a hétköznapokan a mentális képességeinknek mindössze tíz százalékát használjuk, így ha az egészet kihasználnák, szinte korlátlan lehetőségeink lennének. Az átlagos életet élő ember sokszor úgy érzi, lehet valami ebben az állításban – hiszen a legtöbbször rutinból cselekszünk, és viszonylag kevés feladatunkat érezzük szellemi kihívásnak. De vajon tényleg van benne igazság?

Neuronok és gliasejtek

Az Albert Einsteinnek tulajdonított mondásnak már az eredete is kétséges: egyesek szerint a korai intelligencia- és agykutatások eredményeit torzították egy sommás, közhelyként terjedő megjegyzéssé egyes bulvárpszichológiai bestsellerek. A kutatók viszont azóta is igyekeznek utána járni a 10 százalék mítoszának. A mondás igazához a legközelebb az áll, hogy a gondolkodás folyamatában aktívan részt vevő neuronok száma az agysejteknek valóban csak mintegy 10 százalékát teszi ki. A többi jórészt úgynevezett gliasejt, amelyek, bár valamennyi szerepük van a gondolkodás folyamatában, másként működnek, mint a neuronok. Ezekkel viszont aligha tudnánk olyan műveleteket végrehajtani, mint a neuronokkal, hiszen egészen más a funkciójuk.

A képalkotó vizsgálatok nem igazolták

A kutatók az utóbbi évtizedekben képalkotó vizsgálatokkal is igyekeztek kideríteni, hogyan működik az agy. Eddig semmilyen vizsgálat nem talált arra utaló jelet, hogy az agynak bármely területe csak "csendes megfigyelőként" volna jelent az életünkben. Az agyunk egészét használjuk, mégpedig minden feladatra más területeket. Egyes agyterületek még alvás közben is aktívak. Csendes területté csak nagyon súlyos sérülés esetén válik egy-egy terület, ez viszont észrevehető nyomot hagy az illető viselkedésében, testi és kognitív működésében.

Az evolúciónak sem ez az érdeke

És ha már a sérüléseknél tartunk: ha az agyunknak mindössze 10 százalékát használnánk, a legtöbb agysérülés észrevétlen maradna, hiszen a maradék 90 százalék bármikor átvehetné a sérült rész funkcióját. Ráadásul evolúciós szempontból sem érné meg a kihasználatlan tartalék. Az agy fejlődése és működése rendkívül energiaigényes: ha kevesebb idegsejttel és kisebb aggyal is remekül működnénk, akkor az evolúció errefelé haladna, hiszen ez sokkal "gazdaságosabb" lenne az emberi test számára – többek közt a szülés is könnyebb és biztonságosabb lenne, ha kisebb koponyamérettel születnénk.

facebook-share Megosztás