Alma gógyszertárak

Gyógyszertárkereső

Stresszes állapotban másként cselekszenek a nők és a férfiak, mert másképp működik a két nem agya - állítják kutatók.

Igy hat rank a stressz a ferfiak kockaztatnak a nok biztosra mennek 16 9

A Dél-kaliforniai Egyetem kutatócsoportja videojátékkal tesztelte a jelentkezőket, nemek szerint csoportosítva. A programban egy virtuális lufit kellett felpumpálni a kísérleti alanyoknak, amely minél nagyobb lett, annál több pénzt vihettek érte haza. A lufi azonban egy előre meg nem határozott, véletlenszerű pillanatban eldurrant, ilyenkor pedig a játékosok üres kézzel távoztak. Nyugodt állapotban nem volt komolyabb különbség a férfiak és a nők teljesítménye között, így tovább növelték a stressz mértékét: nagyon hideg vízbe kellett tartaniuk a kezüket, amely a vérnyomást és a szív ritmusát is megemelte. A nők ebben a helyzetben sokkal korábban abbahagyták a virtuális lufi fújását, 18 százalékkal korábban álltak meg, kevésbé vállalták a rizikót. A férfiak esetében azonban éppen az ellenkezőt figyelték meg, a stresszes helyzetben ők sokkal bevállalósabbak lettek, 50 százalékkal tovább fújták a lufit. A teszt eredményei szerint a férfiak nyomás alatt jóval több kockázatot vállalnak, ami a szakemberek szerint a hidrokortizon nevű hormon felszabadulásával magyarázható. Ez a mellékvesekéreg által termelt glükokortikoid a szervezet stressz szituációkhoz való fiziológiás alkalmazkodását szolgálja. Az adrenalintól eltérően azonban ezt nem rövid idő alatt, nagy dózisban termeli a szervezetünk, hanem lassabban, nagyjából 20-30 percen át adagolja. Több korábbi tanulmány is azt bizonyította, hogy ez a hormon egészen más reakciókat vált ki a férfiakból és a nőkből.

A tanulmány eredményeit a valós élethelyzetre is kivetítették. Férfi és női beosztottaknak küldött üzenetet a főnökük, hogy azonnal beszélni akar velük. A dolgozók stresszesen álltak a főnökük irodája előtt, miközben az húzta is az időt néhány telefonnal. Mikor benyitottak, a főnök azt mondta nekik, hogy el kell utaznia, és néhány munkakört át szeretne adni. A nők ez esetben racionálisan hoztak döntést, a szakértelmüknek és terhelhetőségüknek megfelelő feladatokra bólintottak rá. A férfiak azonban túlvállalták magukat számos nehéz feladattal, amelytől jobb fizetést vártak, de nagyobb eséllyel is bukhattak bele.

A kutatás során a résztvevők agyi aktivitását is vizsgálták, amely választ adhat a nemek eltérő kockázatvállalási kedvére. A különböző reakciókért az agyfélteke belsejében található putamen, illetve a szigeti lebenyen elhelyezkedő anterior insula a felelős. Előbbi a minél gyorsabb reakcióra serkenti az agy többi részét, míg a másik a "Vigyázat, veszélyes!" figyelmeztetést küldi. A férfiak esetében mindkét agyterület fokozott aktivitást mutatott, amelynek értelmében heves érzelmi reakciót vált ki náluk a stresszhelyzet. Ugyan az érzelmi alapú döntéseket éppen a nőkhöz kötik a sztereotípiák, ez esetben náluk pont a fordítottja figyelhető meg: az agy mindkét részén csökkenő aktivitás figyelhető meg náluk, ami lassabb, átgondoltabb reakciót vált ki, így az agyuk nem hajszolja őket kockázatos döntésekbe.

Más szakemberek szerint is másképp kezeli a stresszt a férfiak és nők agya, ez pedig esetükben az olyan krónikus betegségek fizikai hatásait is megváltoztatja, mint a depresszió, a szív- és érrendszeri megbetegedések, és az autoimmun betegségek. Jill Goldstein, a bostoni Connors Nőegészségügyi és Biológiai Központ kutatási igazgatója és kollégái MRI diagnosztikai berendezésekkel vizsgálták nők és férfiak agyműködését, miközben különböző stresszkeltő képeket mutattak nekik. A nők esetében kétszer is elvégezték a vizsgálatokat, először a menstruációs ciklusuk kezdetén, majd később, már az ovuláció alatt. A havi ciklus kezdetén a nők agyműködése a stresszre adott válaszreakciókat tekintve hasonló volt a férfiakéhoz, ugyanakkor a férfiaknál a stresszre adott reakció szerintük magasabb mértékű volt, mint a vizsgálatban résztvevő nőknél. A kutatók feltárták, hogy a nők rendelkeznek egy természetes hormonális adottsággal, amely az agyban létrejövő stresszválaszt szabályozza, ez pedig eltér attól, ami a férfiak agyában megfigyelhető.

Szakemberek szerint valószínűleg biológiai alapja lehet annak, hogy a férfiakhoz képest miért gyakoribb a nőknél a szorongás, a depresszió, a poszttraumás stressz szindróma és más, stresszel összefüggő zavarok előfordulása. Az összefüggés okát patkányok esetében már megtalálták. A stresszre adott választ az emlősök szervezetében a kortikotropin-felszabadító faktor, a CRH nevű hormon szabályozza, ami a hím és a nőstény patkányok agyában különbözőképpen választódik ki. Debra Bangasser, a Philadelphiai Gyermekkórház munkatársa vizsgálatai során a kísérleti állatokba CRH-t fecskendezett. A nőstényeknél ugyanakkora adag nagyobb izgalmat váltott ki, mint a hímeknél. A kutatók szerint ennek egyik oka egy fehérje, amely mindkét nemnél jelen van, de a nőstény egyedeknél jobban megköti a CRH-t, ezért ők érzékenyebbek a stresszel szemben.

facebook-share Megosztás