A Minnesota Egyetem szakemberei szerint azok, akik cicát tartanak, sokkal kisebb eséllyel halnak meg szív- és érrendszeri megbetegedés következtében. Egy brit felmérés eredményei szerint a macskatartók ráadásul okosabbak is, mint a kutyások. Utóbbi felmérés ugyanis arra mutatott rá, hogy a macskatartóknak magasabb az IQ-ja azokénál, akiknek kutyájuk van. A cicások az élet nehézségeivel, a fájdalommal és a veszteségekkel is jobban megbirkóznak, egyes tanulmányok szerint pedig a gyászolóknak kifejezetten jót tesz a macskák közelsége. A cicák az immunrendszerre is jó hatással vannak a szakemberek szerint. Úgy vélik, hogy a velük való együttélés a kisgyerekek baktériumokkal, betegségekkel szembeni védekező képességét is fejlesztheti. Arra azonban nagyon fontos figyelni, hogy a várandós nők semmilyen módon ne kerüljenek kapcsolatba macskák ürülékével, mert olyan betegséget kaphatnak el, amely a magzatukra is veszélyes lehet. Az idős és beteg emberek számára a cicák különösen fontosak lehetnek, hiszen segíthetnek számukra fizikálisan és mentálisan is aktívnak és erősebbnek maradni.

Más állatok is sokat segíthetnek a mentális és fizikális egészségünkkel kapcsolatban. Sokan úgy gondolják, hogy az állatok a legallergénebbek a gyermekekre nézve, de ez tévhit. Kutatók szerint ugyanis éppen a négylábúak közelsége védhet meg az allergia kialakulásától. Több vizsgálat is igazolta, hogy azok a babák, akik már születésüktől kezdve érintkeznek rendszeresen háziállatokkal, különösen kutyával, sokkal kevésbé lesznek betegek és allergiásak, mint azok a kicsik, akiknek nincs házikedvencük. Sok szülő kisgyermek születésekor már előre megszabadul az állataitól, mert úgy gondolja, hogy az állati szőr az első számú allergén. Rosszul teszi! Az állati szőrök nem olyan erős allergének és nem is váltanak ki allergiát olyan sok esetben, mint például a növényi pollenek vagy egyes élelmiszerek. Amerikában végzett kutatások szerint a kutyás családokban felnövő gyerekek egyéves korukra olyan védettséget szereznek, hogy később sem lesznek allergiásak semmire. Egy francia tanulmány szerint azok az asztmás betegek, akik gyermekkorukban valamilyen állatot tartottak, sokkal ritkábban voltak érzékenyek az állati szőrökre. Ennek az lehet az oka, hogy ha az emberi immunrendszer korai fejlődési szakaszában kapcsolatba kerül a potenciális allergénnel, jelen esetben az állati szőrrel, akkor védettséget szerez ellene, és később már nem alakul ki nála allergia.     Egy nemrég végzett, közel 400 gyerek részvételével készült tanulmány arra az eredményre jutott, hogy azok a babák, akik életük első évében kutyával vagy macskával éltek egy lakásban, több mint 30 százalékkal voltak egészségesebbek első évük folyamán, mint azok, akik nem tartottak otthon háziállatot.

Szakemberek úgy vélik, hogy a tehénfarmon felnövő, és az állatokkal kapcsolatban álló gyermekeknél is kisebb az allergia kialakulásának kockázata. A szakértők olyan kicsiket vettek górcső alá, akik Svédország mezőgazdasági régióiban laktak életük első három évében. A vizsgált gyermekek felénél a tehénfarm jelentette a természet közeli közeget, és náluk mindössze egytized volt az allergiakockázat a többiekhez képest. Anna-Carin Lundell, a Göteborgi Egyetem munkatársa szerint az immunrendszer késleltetett érése, főleg a B-sejteké, kockázatot jelent az allergia szempontjából, és kimutatta, hogy a 18 és 36 hónapos koruk között allergiás gyerekeknél több volt az éretlen B-sejt születésükkor, valamint az azt követő első hónapban. A kutatók szerint további vizsgálat szükséges ahhoz, hogy tisztázni lehessen a B-sejtek késleltetett érése és a fokozott allergiakockázat közötti összefüggést.

Más szakemberek is úgy vélik, hogy a vidéken élő gyermekek körében ritkább az allergia, mint városi társaiknál, amelynek az istállók pora, pontosabban egy abban lévő, növényi eredetű anyag lehet az oka. Az állatok etetésére használt fűfélékben, például a réti ecsetpázsitban nagy mennyiségben jelen lévő egyik cukormolekula, az arabinogalaktán német kutatók szerint hatással van az immunrendszerre. Az összetevő egereken végzett kísérletek alapján meggátolja az immunrendszer túlzott védekezési reakcióit. Bochumi, müncheni és borsteli szakemberek szerint a védelem a fűfélékben lévő anyag mennyiségétől függ. Kisebb koncentrációban a réti ecsetpázsitban lévő pollenek allergiát válthatnak ki, nagy dózisban viszont a korai életévekben meggátolhatják a betegség kialakulását. A cukormolekula ugyanis akkor fejti ki legjobban hatását, ha a gyerekek már egyéves koruk előtt belélegzik. A tudósok vizsgálják annak lehetőségét, hogy az arabinogalaktán spray vagy orrcsepp formájában segítséget nyújthat-e az allergia kezelésére szolgáló terápiákban.