Alma gógyszertárak

Kilenc magyarországi orvostársaság tavaly adott ki friss ajánlást a D-vitaminról, amelyben összefoglalták azokat az állapotokat, betegségeket, amelyeknek a kialakulása összefüggésben lehet a D-vitamin-hiánnyal. Tél végén ez az állapot nagyon gyakori hazánkban is, ami komoly gond, lévén, hogy kedvez több csontrendszeri, immunológiai és onkológiai betegség kialakulásának, emellett egyre több adat támasztja alá előnytelen nőgyógyászati és szülészeti hatásait is. A hiány megszüntetése melletti legerősebb érv, hogy ez az állapot egyértelműen növeli a halálozási kockázatot.

Tél végére azért alakul ki Magyarországon gyakorlatilag mindenkinél D-vitamin-hiány, mert ez a vitamin a napsugárzás, pontosabban az UV-B sugárzás hatására képződik a bőrben, mi pedig ősztől tavaszig – érthető okok miatt – nem töltünk elég időt a szabadban fedetlen bőrrel. Számít a földrajzi elhelyezkedés is, és nemcsak amiatt, mert ez hatással van a nappalok hosszára, hanem azért is, mert a harmincötödik szélességi foktól északra (egész Európa fölötte van, így mi is) a téli napsugárzás hatásossága jóval kisebb. Ilyenkor az alacsonyan beeső fény miatt a napsugárzás D-vitamin-képzésre alig vagy egyáltalán nem hasznosítható. Egy darabig persze elegendő a nyártól őszig termelt dózis, de a raktározott mennyiség a D-vitamin 3-4 hetes felezési ideje miatt tél végéig semmiképp sem tart ki, így tavaszra külön pótlás nélkül garantált a hiányállapot.

Sokan gondolják, hogy a megfelelő szint fenntartását segítheti a szoláriumhasználat, de ez tévhit, ugyanis a modern gépek kis UV-B-sugárzási energiája nem alkalmas D-vitamin-képzésre. Pusztán az étkezéssel sem lehet megelőzni a téli D-vitamin-hiányt, mert a szokásos magyarországi étrend alig tartalmaz D-vitamint: annak segítségével az átlagos napi bevitel csak 80 nemzetközi egység, ami az ajánlott mennyiségnek csupán a töredéke.

Mennyi az annyi

Márciustól októberig az ideális D-vitamin-ellátottság fenntartásához elegendő, ha a végtagokat, a vállat és az arcot napi 15-30 percig – a sugárzás erejétől függően – éri a nap 10 és 16 óra között. Fontos tudni, hogy a vitamin képződését több tényező gátolhatja, ilyenek a napvédő krémek is. A termelődés az életkorral is jelentősen csökken, a gyakori időskori hiányt részben ez magyarázza. Az is ok lehet, hogy az idős emberek sokszor nagyon keveset mozdulnak ki a lakásukból, nyáron sem töltenek elegendő időt a szabadban.

A fényszegény időszakokban – tehát ősztől tavaszig – a megfelelő szint fenntartásához felnőtteknek napi 2000 NE D-vitamint javasolnak, az e fölötti pótlásnak már nincs kimutatható előnye semelyik szervrendszerre. Gyermekeknek is javasolt a pótlás, de náluk az adag kortól függően változik.

Másfél éves kor alatt 400-500 NE a javasolt mennyiség, és ha nem áll fenn semmilyen rizikótényező, akkor ugyanez a dózis ajánlott másfél és hatéves kor között is. Hatéves kor felett már napi 1000 NE a javasolt D-vitamin-bevitel, azt csak felnőttkorban kell 2000 NE-re emelni. „A szervezet a leghatékonyabban a D3-vitamint tudja hasznosítani, így a bevitel ebben a formában a legjobb. A pótlás felnőtteknél napi, heti és havi gyakorisággal is történhet, ez a három forma egyformán hatásos és biztonságos – csak az aktív forma adásánál előírás a napi adagolás. Súlyos hiány esetén úgynevezett telítőadag is alkalmazható, majd ezt követően fenntartó adagolással kell folytatni a pótlást. Érdemes tudni azt is, hogy a szájon át bevitt D-vitamin a vékonybélből szívódik fel, felszívódásához epesavakat igényel, ezert az epe- és májbetegségek ronthatják a hasznosulást" – mondja dr. Csupor Dezső farmakognóziai szakgyógyszerész.

Túl lehet adagolni?

Bár régen az emberek féltek attól, hogy a D-vitamin pótlása túladagoláshoz vezethet – lévén zsírban oldódó vitaminól van szó, ami a szervezetben bizonyos szinten halmozódni tud –, a mérgezéshez extrém magas dózisra van szükség. Ilyen állapot a gyakorlatban rendkívül ritka, valójában csak ipari balesetnél fordulhat elő. Ezek alapján határoztak meg felnőttekben a D-vitamin toxikus dózisát tartósan bevitt, napi 40 ezer nemzetközi egységben (ez a napi ajánlott adag hússzorosa). A biztonságos dózis jó néhány vizsgálat alapján napi 4000 NE: ez az adag hónapokon át adva nem jár kockázattal, de éveken át szedve már lehetnek rizikói. A javasolt 2000 nemzetközi egységnél emiatt sem ajánlott többet fogyasztani.

Az ellen, hogy maga a bőr termeljen a szükségesnél több vitamint, a szervezetünk védekezik. Hiába hatalmas ugyanis a bőr D-vitamin-képző kapacitása, pusztán a napsugárzás miatt nem képződhet túlzott mennyiségben ez a vitamin. Ennek egyik eszköze, hogy a bőrben csak eleinte képződik D-vitamin az elnyelt UV-B sugárzással arányos mennyiségben, később a termelődés sebessége lassul. Onnantól kezdve inaktív anyagok képződnek, és a bőr fokozódó pigmenttartalma is gátolja a képzést. A túlkínálattal párhuzamosan a vesében is fokozódik annak az enzimnek a működése, amely hatástalanító vegyületet hoz létre. A szabályozó mechanizmus nagyon szigorú kontroll alatt áll, ezért D-hormon csak az aktuális szükségleteknek megfelelő mértékben képződik a bevitt D-vitaminból.

Kincs a csontoknak

A megfelelő D-vitamin-szint szervezetünk egészének fontos, de van néhány olyan szervrendszer, amit külön is ki kell emelni, mert esetükben a hiány súlyos következményekkel járhat. Ezek közül a legismertebb a csontrendszer, amire az elégtelen D-vitamin-szint köztudottan rossz hatással van. Régóta ismert és erősen bizonyított, hogy hiánynál oszteomalácia, közismertebb nevén csontlágyulás alakul ki, melyet gyerekkorban rahitisznek vagy angolkórnak neveznek. Az oszteomalácia klasszikus tünetei – a meggörbült végtagok és a diffúz csontfájdalom – az esetek többségében nem jelentkeznek, viszont a betegség a csontok minőségének változása miatt nagyon megnöveli a törések kockázatát. Ismert például, hogy a csípőtáji törést szenvedő betegek több mint 90 százalékánál jelentős D-vitamin-hiány áll fenn. Érdekes, de a fokozott törékenységet nem is feltétlenül kíséri a csont mennyiségének megfogyatkozása. Nem szabad elfelejteni, hogy ugyan a csontok egészségének megőrzéséhez, törékenységének csökkentéséhez a megfelelő D-vitamin-szint elengedhetetlen, de önmagában nem elegendő. Fontos a jó kalciumellátottság és a rendszeres testmozgás is.

Széles körű hatás

Mivel a legismertebb szerepe ez, furcsán hangozhat, hogy amikor a D-vitamin napi ajánlott beviteli szintjét 2012-ben először megemelték (600 NE-ről 1500 és 2000 NE közöttire), akkor ezt elsősorban nem a csontok egészsége miatt tették, hanem az egyéb hatások miatt. „A korábban ajánlott dózist főleg amiatt növelték, mert egyértelművé vált, hogy hiába vannak rendben a csontok, ha a D-vitamin-szint alacsonyabb a kelleténél, akkor gyakrabban alakulnak ki immunológiai problémák, szív- és érrendszeri, valamint bizonyos daganatos betegségek. Magyarán kétféle szint van: az egyik a csontok egészségéhez szükséges, a másik a szervezet egészéhez. Ennek tükrében fogalmazták újra az ajánlásokat, ami az új kutatási eredmények ismeretében egyértelműen 2000 nemzetközi egység felnőtteknél” – mondja Csupor Dezső.

Ma már például evidencia, hogy a megfelelő D-vitamin-ellátottság elengedhetetlen az immunrendszer kiegyensúlyozott működéséhez, tudjuk, hogy hiányában a fertőzések elleni védekezési képesség csökken. Ennek hátterében egyebek mellett az áll, hogy szabályozza egyes immunsejtek fertőzésre adott reakcióját. Emiatt segít a D-vitamin, hogy szervezetünk megfelelő választ adjon a vírusfertőzésekre. A kutatások ezt a HIV, az influenza, a rotavírus és hepatitis C esetében is igazolták. Ez nem jelenti azt, hogy megfelelő vitaminszintnél nem kaphatók el ezek a betegségek, de ennek esélye mindenképp kisebb, mint elégtelen bevitelnél. A D-vitamin-hiányt összefüggésbe hozták a koronavírus-fertőzéssel szembeni esendőséggel is. A hiány autoimmun betegségek kialakulásában is szerepet játszik. Például megfigyelték, hogy az 1-es típusú diabétesz rizikója ilyen állapotnál magasabb, és ugyanez igaz a szklerózis multiplexre, a szisztémás szklerózisra, a lupuszra és a sokízületi gyulladásként is emlegetett reumatoid artritistre is. A D-vitamin hiánya hozzájárulhat a magas vérnyomás és az érelmeszesedés kialakulásához, így megfelelő szintje ezek megelőzésének érdekében is fontos.

A daganatok ellensége

A D-vitamin szerepet játszik több daganattípus megelőzésében, laboratóriumi és állatkísérletek alapján gátolni tudja a rákos folyamatokat, lassítva ezzel a daganat előrehaladását. Mivel hatással van a sejtek differenciálódására, gátolhatja az áttétképződést is. Amiatt is dolgozhat a daganatok ellen ez a vitamin, mert kedvező hatása van a gyulladásos folyamatokra, javítja az immunrendszer működését. A tumortípusok közül a vastagtagbélrákot egyértelműen ki lehet emelni, annak rizikóját a jó D-vitamin-ellátottság mindenképp csökkenti.

Emlőtumor esetében ellentmondásosak a klinikai vizsgálatok: a kezdeti pozitív eredmények után a legutóbbi metaanalízis nem tudott a D-vitamin-pótlás hatására 30 százaléknál nagyobb emlőtumor-rizikócsökkenést kimutatni. Korábban a D-vitamin hiányát magasabb prosztatarák-kockázattal is összefüggésbe hozták, de később ezt nem erősítették meg metaanalanízisek – ugyanakkor a tumoros halálozást alacsonyabbnak találták jobb ellátottság mellett. A legtöbb vizsgálat egyébként megegyezik abban, hogy a pótlásnak a tumoros betegségek kialakulására korlátozott és csak néhány típusnál valószínűsíthető a hatása, de a tumorban szenvedő betegek túlélésére jelentős befolyással van. Emiatt fontos, hogy a D-vitamin-szint mindig ideális legyen, hiányállapot pedig véletlenül se lépjen fel.