A tavasz népszerű zöldsége: a karalábé
Kármán Nikola 4 perc olvasás - 2017. április 10.
A karalábé a tavaszi hónapok egyik legkedveltebb növénye, hiszen az ilyenkor friss, zsenge zöldségből finomabbnál finomabb ételeket készíthetünk, emellett pedig az egészségünkre is jótékony hatással van.
A karalábét sokféleképpen felhasználhatjuk a konyhában. Édeskés ízű, ropogós gumója nyersen és főve egyaránt fogyasztható. Készíthetünk belőle levest, főzeléket, salátát, de rántva és töltve is nagyon ízletes. Karalábékrémet is készíthetünk belőle, amelyet pirítósra kenve fogyaszthatunk. Jól passzol hozzá a fűszerezéskor a petrezselyem, a lestyán, a borsikafű és a kapor. Karalábé vásárlásnál jó, ha gondosan választjuk ki, mely gumót visszük haza. Ha repedezéstől mentes, nedves tapintású, esetleg ujjbeggyel könnyedén benyomható, akkor valószínűleg friss, és ezt sejtetik az élénk színű levelek is.
A káposztafélék családjába tartozó karalábé rendkívül gazdag vitaminokban és ásványi anyagokban, tartalmaz többek között B1-, B2-, B6-, C-, A- és E-vitamint, kalciumot, káliumot, magnéziumot, vasat és szelént. A C-vitamin kitűnő antioxidáns, amely az öregedési folyamatok lassításában és az immunerősítésben játszik fontos szerepet; a B-vitamin az idegekre, az E-vitamin pedig a bőrünkre van jó hatással. A karalábénak jó gyulladáscsökkentő és antibiotikus hatása van. Ezt a benne levő A- vitaminnak is köszönheti. A karalábé jótékonyan hat a légzőszervekre is. A vas a vérképzésben lát el fontos funkciót, a kálium a vérnyomást szabályozza, a magnézium pedig a csontokat és az izomzatot tartja karban. Kéntartalma segíti a sebgyógyulást. A benne található vasnak, magnéziumnak, foszfornak, kalciumnak és B-vitaminnak köszönhetően bőrünket is táplálja, hajunk fényesebb, erősebb, egészségesebb lesz tőle. A levelei a leggazdagabbak a tápanyagokban, háromszor annyi vitamin és karotinoid vegyület van bennük, mint a gumóban. A karalábé sok vizet tartalmaz, de kevés zsír és fehérje van benne. Rosttartalma miatt az emésztésre is jó hatással van, illetve csökkenti a vér koleszterinszintjét. Hangulatjavító, stresszoldó hatása is ismert, ezenkívül fontos szerepet játszik az oxigénellátásban és a szív- és érrendszer védelmében. Azt viszont jó tudni, hogy puffadást okoz, ezért annak, aki gyomor- és bélbántalmaktól szenved, érdemes elkerülnie a karalábé fogyasztását.
Méregtelenítő kúrák alkalmával is segítségünkre lehet. A karalábé kiváló zsírégető, így remek kiegészítője lehet kalóriaszegény étrendeknek, hiszen magas rosttartalmának köszönhetően segít megszabadulni a felgyülemlett salakanyagoktól, megtisztítja a bélrendszert és hatékonyabbá teszi az emésztést. A karalábédiéta talán az egyik legegyszerűbb diéta a világon. Mindössze arra kell ügyelni, hogy a könnyű, zsírszegény, diétás étrend mellett minden nap fogyasszunk legalább 10-15 dkg karalábét, lehetőleg ebédre vagy vacsorára. Egyes vizsgálatok szerint a karalábé rendszeres fogyasztása csökkenti a daganatos megbetegedések kialakulásának kockázatát, és a nyálkahártya gyulladásait. A karalábé levének antibakteriális hatást tulajdonítanak, amellyel egyes bőrproblémák is sikeresen kezelhetők.
Karalábét a kiskertbe!
A karalábét egyébként otthon is megtermelhetjük a kiskertünkben. Termelhetjük fűtetlen fóliasátor alatt, de palántázhatjuk szabadföldi ágyakba is. Viszonylag kicsi a gyökértömege, ezért kevés talajból kénytelen felvenni a szükséges tápanyagmennyiséget. Így fokozott a talajigénye mind a tápanyagtartalom, mind a víztartó képesség tekintetében. Sok vizet igényel, gyakori öntözést, mert a gumója csak így marad zsenge. Vigyázzunk, hogy ne ültessük a karalábét gyümölcsfák vagy más árnyékot adó növények alá, mert ez a növény rendkívül fényigényes, így az árnyékban a gumója fejletlen marad. Alacsony hőmérsékleten, fagypont közelében olyan hatás éri, amelynek következtében később nem ad gumót. Ha viszont túl magas a hőmérséklet, akkor csak a lombja növekszik, a gumója viszont fejletlen marad.
