Amerikai szakemberek szerint a napi rizsfogyasztás általánosan javítja egészségi állapotunkat. Theresa Nicklas, a Baylor College of Medicine kutatójának vezetésével 14 ezer amerikai felnőtt napi étrendjét és rizsfogyasztását mérték fel. A szakember szerint a rizsnek a mindennapi étrend részévé kell válnia, mert sok benne a kálium, a magnézium, a vas, és gazdag rostokban is. A klinikai tesztek során abból a szempontból is előnyös tulajdonságokat mutatott, hogy nagyobb telítettségérzést keltett, amely által a diétázásban is segítséget nyújthat. A fehér, hántolt rizs vasat és közel húsz vitamint, ásványi anyagokat és cinket tartalmaz. A barna rizsben ezenkívül a fehérnél nagyobb mennyiségben található rost, magnézium és foszfor. 

Ennek ellenére vannak olyanok is, akik elővigyázatosságra intenek a rizsfogyasztással kapcsolatban. A Harvard School of Public Health kutatóinak tanulmánya szerint a fehér, azaz a hántolt rizs növeli a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát. A szakemberek négy korábbi tanulmányt összegeztek, 352 ezer ember felmérése alapján. A vizsgálatok Kínára, Japánra, az USA-ra és Ausztráliára terjedtek ki. A négytől huszonkét évig terjedő vizsgálatok kezdetén egyiküknek sem volt cukorbetegsége, de a végén 13.400-an megbetegedtek. Akik a legtöbb fehér rizst ették, másfélszer nagyobb eséllyel lettek diabéteszesek, mint a többiek. Qi Sun, a Harvard School of Public Health kutatója szerint a fehér rizs gyorsan emeli a vércukorszintet, így a fogyasztók gyorsabban meg is éheznek, ami újabb és újabb evéshez vezet, amely a 2-es típusú diabétesz kiváltó oka lehet.

Persze az sem mindegy, milyen típusú rizsről van szó, hiszen több mint kétszázfajta rizs létezik világszerte. Az indiai középosztály által leginkább kedvelt fajták, a swarna és a mahsuri a vércukorszintet csak lassan emelik, így ezek nem annyira veszélyesek a szakemberek szerint. A Nemzetközi Rizskutató Intézet szerint a diabétesz kialakulása szempontjából legkevésbé veszélyes rizsfajtát Kínában termesztik, és ez a Shen Huang Zhin 2. A legnegatívabb értéket pedig egy laoszi fajta érte el.

A rizs teljes értékű táplálék, komplex szénhidráttal látja el a szervezetet. Vigyázni kell azonban, mert a hántolt rizsnek magas a glikémiás indexe, ezért nem ajánlott cukorbetegek és túlsúllyal küzdők számára. Az egyik legkönnyebben emészthető és hasznosuló növényi fehérje, gazdag aminosavakban. A rizs a világ lakosságának több mint a felét táplálja rendszeresen. Két alapvető fajtája az afrikai és az ázsiai, ezeken belül pedig a hosszú és a rövid szemű. A rövid szemű rizs a japán és thai konyhára jellemző, míg a hosszú szemű rizs inkább Indiában honos.

A legegészségesebb rizsfajták a következők:

• Barna rizs: Magas szelén, rost, mangán, magnézium, vas, B1-, B3-, és B6-vitamin tartalma van, de megtalálhatók benne az E-, és a K-vitaminok, esszenciális aminosavak és nyomelemek is. Rosttartalma által segíti a méregtelenítést, az emésztést, és fogyasztásával megelőzhető az epekő. Csökkenti a koleszterinszintet, ezáltal segít megelőzni a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását.
• Basmati rizs: Az indiai ételek alapvető összetevője, amelyet a Himalája lábainál termesztenek. Hosszúszemű, illatos rizs, a neve szerint is ez az „illatok gyöngye”.
• Jázmin rizs: Az illatos rizsként is nevezett jázmin rizs Thaiföldről származik. Finom, aromás rizsfajta, ázsiai ételeknél szinte elengedhetetlen.
• Fekete rizs: Az Indonéziából származó rizs íze a mogyoróéra emlékeztet, ezért érdemes más rizzsel elkeverni.
• Vörös rizs: Rövid szemű, diós ízű rizs, amelynek a színe főzéskor vöröses lesz. Barna rizzsel keverve még finomabb.
• Amerikai hosszú szemű rizs: A legnépszerűbb rizs az Egyesült Államokban. Nincs jellegzetes, erős íze és illata, így bármilyen étel mellé kiváló köret.