Influenza

A betegség legjellemzőbb tünete a rossz közérzet, a láz és az izomfájdalom, az orrfolyás, az orr és a légutak nyálkahártyájának duzzanata, a köhögés és a fejfájás. A szimptómák hasonlóak más légúti betegségekéhez, de az influenza kezdetben nem jár hurutos panaszokkal. Az egyszerű náthánál az influenza főleg azért veszélyesebb, mert sokkal több és jóval súlyosabb szövődménnyel járhat. Például kialakulhat miatta melléküreg gyulladás, hörghurut, középfülgyulladás is. Az esetek kis részében súlyos a lefolyás, van, hogy életveszélyt okozó tüdőgyulladás vagy akár agyvelőgyulladás, gerincvelő érintettség is kialakul, de megbetegedhet többek közt a máj, a hasnyálmirigy is. Előfordulhat bakteriális felülfertőzés is, különösen a légúti érintettséggel járó esetekben.

Csak egy tüsszentés

Az influenza kiváltó oka az influenzavírus, amely a köhögés, tüsszentés, beszéd útján levegőbe jutó nyálcseppeken keresztül, belégzéssel kerül a szervezetbe. Ez nagyobb eséllyel történik meg zsúfolt helyeken, például buszokon, illetve akkor, ha a beteg gyerekeket óvodába vagy iskolába küldik, vagy az influenzás kollégák bemennek dolgozni. A tünetek a fertőződést követően 1-3 napon belül jelentkeznek.

A betegség megelőzését védőoldás segíti, de annak hatékonysága nem szól teljes életre. Mivel a vírus antigénszerkezete folyamatosan változik, egy átvészelt influenzafertőzés, vagy egy védőoltás eredményeként kialakuló immunitás sem véd a következő évek fertőzéseitől. A betegség megelőzését leginkább a zsúfolt helyek kerülése segíti, amire főleg járványos időszakban kell törekedni. Fontos a fokozott higiénia, a gyakori kézmosás, influenzaszezonban sokat segít a maszkhasználat is.

Muszáj pihenni

Ha a betegséget nem sikerült elkerülni, ágynyugalomra, folyadékpótlásra van szükség. Az influenzát elsősorban tünetileg kezelik, például a lázat csillapítják. A panaszokat enyhítendő fogyaszthatók forró italok, egyéb tüneti szerek, torokcukorkák is. Az oki kezelésére rendelkezésre álló szerek hatékonysága korlátozott. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy léteznek ilyen gyógyszerek, alkalmazzák is azokat, de többnyire csak a betegség lefolyását enyhítik, vagy tartamát rövidítik.

Az antibiotikumok influenza ellen teljesen hatástalanok, hiszen a betegséget vírus, nem pedig baktérium okozza. Antibiotikumokat emiatt csak a bakteriális fertőzéssel szövődött esetekben adnak, felesleges szedésük csak a rezisztencia kialakulásának rizikóját növeli.

Ha nincs felülfertőződés, akkor az influenza elsődleges tünetei - így például a láz - már három nap alatt elmúlhatnak, viszont a köhögés és gyengeség több mint egy hétig is fennállhat. Az influenza leginkább az idősekre nézve veszélyes, nekik különösen figyelniük kell a megelőzésre és a kezelésre. Szintén rizikócsoportba tartoznak azok, akik valamilyen krónikus légzőszervi betegségekben, vagy a jól kezelt hipertóniát leszámítva szív- és érrendszeri betegségekben szenvednek. Nagyobb veszélyben vannak az immunhiányos betegek, a krónikus máj- és vesebetegségekben és cukorbetegségben szenvedők, valamint a súlyosan elhízottak. Nekik szintén fokozott elővigyázatosságra van szükségük.

Lektor: dr. Kádár János infektológus, immunológus, belgyógyász főorvos